Atomenergia: se veled, se nélküled

Az április végén megrendezett németországi tartományi választások a német liberálisok (FDP) számára voltak a legkatasztrofálisabb hatással. Baden-Württembergen is elmaradt az eredményük a várakozásoktól, a rajna-pfalzi tartományi parlamentbe pedig be sem sikerült jutnia az FDP-nek. Valószínűleg alapvető személyi és stratégiai kérdéseket kell majd a liberális pártnak átgondolnia. Most úgy tűnik, hogy az első változtatásokat többek között az amúgy is nagy vitákkal övezett energiapolitika területén kezdik meg. Christian Lindner most úgy gondolja, az eddig kikapcsolt erőműveket tartósan le kellene állítani.

Az FDP egyes vezetői most azt látnák helyesnek, ha azt a hét legrégebbi atomerőművet, amelyeket Angela Merkel rendeletét követőn a három hónapos moratórium keretében leállítottak, a későbbiekben sem kapcsolnák vissza a rendszerbe. Az FDP titkára Christian Lindner, aki már két hete is úgy vélte, hogy az adott esetben véglegesen leállításra kerülő atomerőművek hátralevő működési idejét ne lehessen az újabb reaktorokra átruházni, a hét erőmű végleges leállítására vonatkozó ötletét a múlt hét elején ismertette. Lindner az atomenergia-iparral kapcsolatos egyezkedések mintájául a 2000-ben a szociáldemokrata-zöld koalíció által meghozott energiapolitikai döntést tekinti.

Angela Merkel az atomerőműveket üzemeltető tartományokkal együtt a fukusimai katasztrófát követően hozta meg a döntést a három hónapos moratóriumról, amely alatt a nyolc leghosszabb ideje működő reaktorblokkot leállították, 17 erőművet pedig az újabban felmerült biztonsági veszélyek fényében két bizottság átvizsgál. Az biztos, hogy a már leállított neckarwestheimi reaktort a moratórium után sem kapcsolják vissza a rendszerbe, de a többi atomerőmű sorsáról a hivatalos kormányzati politika szerint majd csak a vizsgálóbizottságok jelentései után döntenek.

A német ellenzék szerint teljesen fölösleges volt a most elrendelt moratórium és biztonsági vizsgálat. A szociáldemokraták és a zöldek is úgy látják, hogy korábban már kellő mennyiségű vizsgálatot végeztek, amelyek alapján egyértelműen kiderült, hogy egy esetleges terrortámadás, például egy A380-as repülőgép becsapódása a legtöbb németországi erőmű esetében atomkatasztrófához vezetne. Az SPD vezetője, Sigmar Gabriel szerint már korábban fény derült arra, hogy milyen komoly biztonsági kockázatai vannak a reaktorok működtetésének, és a mostani vizsgálat pusztán csak „placebo” hatású.  A szociáldemokrata vezér szerint az esetleges katasztrófákkal szemben sokkal nagyobb gondot okoz az, hogy a németországi atomerőművek nagy része nem felel meg a legmodernebb technikai és tudományos követelményeknek. Néhány németországi ökológiai kutatóintézet véleménye szerint pedig a legnagyobb gondot az okozza, hogy a biztonsági szempontok figyelembe vétele és kielégítése az energiakonszerneknek olyan komoly beruházást jelentene, hogy anyagilag nem volna kifizető számukra a továbbiakban a reaktorok energiatermelés céljából történő üzemeltetése.

Úgy tűnik azonban, hogy az FDP-ben sem teljes az összhang. A liberálisok vezére, Guido Westerwelle hétfőn még úgy nyilatkozott, hogy az atomerőművek további sorsáról a vizsgálóbizottság ajánlásai alapján kell majd dönteni, megerősítve ezzel Merkel hivatalos politikáját. Az pedig nem világos, hogy Lindner és Westerwelle egyeztettek-e a legújabb nyilatkozat előtt.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elég rosszan fogadta koalíciós partnerük főtitkárának nyilatkozatát. A frakció vezetője, Volker Kauder továbbra is azt hangsúlyozza, hogy meg kell várni a bizottságok ajánlásait, és nem szabad helyettük döntést hozni. A CDU jelenlegi politikája alapján nem elképzelhető, hogy a 2010 novemberében meghozott döntést felülbírálnák, és a törvényben előírtaknál hamarabb állítsák le a reaktorokat. A CDU gazdasági bizottsága óva intette a pártot, hogy kapkodva döntsön. „Olyan döntést kell hozni, ami a technológiai fejlettséget, a gazdaságosságot és a biztonságot egyszerre szem előtt tartja” – mondta a CDU vállalati szövetségének elnöke, Kurt Lauk.

A Német Iparszövetség (BDI) sem tartja elképzelhetőnek azt, hogy az atomenergia használatáról az ország az elkövetkező években lemondjon. A BDI elnöke, Hans-Peter Keitel a német Stern magazinnak adott interjúban úgy vélte, hogy habár „jelentős változásokra” van szükség az energiapolitika területén, ez azonban egyik napról a másikra nem kivitelezhető. Véleménye szerint a politikai szereplők jól tennék, ha mindenféle eredmény ígérgetése helyett a moratórium idejét arra használnák, hogy egy hosszútávon fenntartható energiapolitikai koncepciót kidolgozzanak.

Természetesen ha a kormány egy új energiapolitikai koncepciót szeretne megvalósítani, ahhoz új törvényi rendelkezésre is szükség lesz. Amennyiben a kormány a három hónapos moratóriumot követően sem szeretné a reaktorokat visszakapcsolni, akkor viszont egy új atomenergia-törvényre lesz szüksége. Eredetileg viszont mind a CDU, mind az FDP abban állapodott meg, hogy az atomerőművek sorsáról csak akkor döntenek, ha a két vizsgálóbizottság elvégezte az ellenőrzést és ajánlásokat fogalmazott meg az egyes erőműveket érintően. A döntésük azonban jogi erővel nem fog bírni, ahhoz mindenképpen szükség lesz majd a parlament munkájára.