Végső támadás az elefántcsontparti elnök ellen

A japán földrengés és a líbiai események árnyékában az elefántcsontparti ellenzék megelégelte a várakozást: az Ouattara-párti fegyveres erők rohamos gyorsasággal elfoglalták az ország több kulcsfontosságú városát. Guillaume Soro miniszterelnök szerint Gbagbónak már csak órái lehetnek hátra.

A 2002-es polgárháború vége óta gyakorlatilag kettészakadt Elefántcsontpart északi részét felügyelő Új Erők – illetve mióta a novemberi elnökválasztást megnyerő Alassane Ouattara az ország hivatalos hadseregeként nevezte meg a szervezetet, Elefántcsontparti Köztársasági Erők – az elmúlt napok során a korábbi lomha tempót megelégelve rohamos gyorsasággal szereztek meg újabb területeket az ország középső, keleti és nyugati részén is. A főváros, Yamoussoukro elfoglalásának jelentősége inkább csak szimbolikus, a főleg Ouattara-pártiak által lakott város csak névlegesen a központ. A szimbólum viszont igen jelentősre sikerült: a települést kétszázezren lakják, illetve Yamoussoukro szülöttje Elefántcsontpart első elnöke, Félix Houphouët-Boigny is. Hasonló jelentőséggel bír Gbagbo szülővárosának, Mama városának elfoglalása is – Ouattara egyik közeli emberének elmondása szerint a felkelők az elnök ágyában aludtak.

Az elefántcsontparti kakaó többször is meghosszabbított exporttilalma is véget ért – az viszont valószínű, hogy kevesen számítottak ilyen befejezésre. A Köztársasági Erők előrenyomulása elért az ország második legnagyobb kikötőjébe, San Pedróba is. A kakaókivitelnek nagyjából fele indul ki innen, így a város elfoglalásával Ouattara – mivel Elefántcsontpart a világ legnagyobb kakaóexportőre – hatalmas bevételekre tehet szert, a kiviteli korlátozás ugyanis csak Gbagbo ellen szólt. A hír hatására hónapok óta először csökkenni kezdett a kakaó világpiaci ára.

Ellenállás hiányában az Ouattara-párti erők nagyon hamar eljutottak az ország és Gbagbo tényleges központjaként működő Abidjan városáig is. A politikailag megosztott város a korábbi fegyveres villongások után valódi háborús övezetté változott, jelenleg több kerületben is folynak a harcok. Ouattara egyik szóvivőjének bejelentése szerint az Új Erők hajnalban már Gbagbo abidjani palotáját is megtámadták, ezt a hatalmon lévő elnök köreiből is megerősítették, hozzátéve, hogy az épületet felügyelő biztonsági őrök viszonozták a tüzet. A rezidencia közelében található állami TV (Radiodiffusion Television Ivorienne, RTI) – amely az elmúlt napokban Gbagbóról készült felvételek folyamatos sugárzásával próbálta feltüzelni a népet – adása tegnap éjszaka háromnegyed tizenegykor megszakadt. Ennek oka egyelőre ismeretlen, de valószínűleg a közelben folyó harcok játszhattak közre. A reggeli órákban a város börtönét is megostromolták, kiszabadítva nagyjából ötezer foglyot, akiknek nagy része Ouattara támogatói közül került ki. Ha a felkelők ilyen tempóban haladnak tovább, akkor akár még a mai nap folyamán pont kerülhet a hónapok óta húzódó elefántcsontparti krízis végére.

Gbagbo dolgát az ellenzék gyors előrenyomulása mellett az is nehezíti, hogy a bajban egyre kevesebben állnak mellette – dezertálások miatt hadseregének, rendőrségének és csendőrségének létszáma rohamosan fogy. Legnagyobb pofonként a hadsereg vezérkari főnökének menekülése érte az elnököt, Philippe Mangou tábornok a Dél-Afrikai Köztársaság abidjani nagykövetségén keresett menedéket családjával együtt.

Az elefántcsontparti válság tavaly november óta húzódik: a választásokat elvesztő Laurent Gbagbo nem volt hajlandó átadni a hatalmat a nemzetközileg elismert győztesnek, Alassane Ouattarának. Kezdetben gazdasági szankciókkal és közvetítési kísérletekkel próbálták megoldani a helyzetet. Azonban egyik elnök sem volt hajlandó lemondani a vezetésről, a szankciók pedig romba döntötték az ország gazdaságát, így mindkét oldal erőszakhoz folyamodott. A krízisnek az ENSZ számításai szerint nagyjából 500 áldozata lehet és nagyjából egymillióan menekültek el otthonaikból. Gbagbo erősen nacionalista és idegengyűlölő retorikája az Elefántcsontparton élő külföldieket is súlyosan érintette, katonái a héten 37 nyugat-afrikai bevándorlót mészároltak le. A Human Rights Watch szerint ez az incidens tovább bővíti a Gbagbo oldala által elkövetett emberiesség ellenes és háborús bűncselekmények sorát. A listán többek között szerepel az országban állomásozó ENSZ békefenntartók elleni támadás, nemi erőszak, kínzás, illetve a békés tüntetők lövetése is.

Ban Ki-mún ENSZ-főtitkár ismételten aggodalmát fejezte ki az elefántcsontparti történések miatt. A szervezet eközben pénzügyi és utazási korlátozásokat helyezett érvénybe Gbagbo és felesége ellen. Az ENSZ komolyabb fellépésének hiányát a líbiai intervenció fényében korábban már többen is kritizálták, hangsúlyozva, hogy nem elegendő csak a békefenntartó kontingenst bővíteni.