Nem lesznek „klóncímkék”, megbukott a szabályozás

Egymást hibáztatja a Tanács és az Európai Parlament amiatt, hogy keddre virradóra a klónozott állatokból készült élelmiszerek címkézése körüli vita kapcsán végképp zátonyra futottak a tárgyalások az új élelmiszerek szabályozásáról.

Továbbra is engedélyezett marad az állatok klónozási technikája az Európai Unióban, miután az EU két döntéshozó szerve, a Tanács és az Európai Parlament a törvény megjelölte határidőre nem tudott megegyezni az új élelmiszerekre vonatkozó szabályozásról, ami felülírta volna a ma is érvényes, ám mára már elavult 1997-es jogszabályt.

A Tanács és az Európai Parlament egyaránt a másik rugalmatlanságát hibáztatta a kudarc miatt, ami most három éves tárgyalássorozatot tett semmissé. Lényegében azon a kérdésen akadtak el a megbeszélések, hogy hogyan bánjanak a klónozott állatokból, illetve azok leszármazottaiból származó élelmiszerekkel és takarmányokkal. Az Európai Parlament a fogyasztók érdekeit hangoztatva azt akarta elérni, hogy valamennyi, klónozott állat utódjától származó élelmiszert címkével lássanak el. A Tanács ugyanakkor ezt csak a friss marhahús esetében támogatta, hangoztatva, hogy a képviselők által szorgalmazott megoldás a gyakorlatban végrehajthatatlan és kereskedelmi háborúba sodorhatja az Európai Uniót. „A Tanács olyan megoldást akart, ami a gyakorlatban is megvalósítható, a Tanács nem akarja félrevezetni a fogyasztókat olyan szabályok megállapításával, amelyeket a gyakorlatban nem lehet betartatni” – jelentette ki közleményében a tanács.

„Mélyen frusztráló, hogy a Tanács nem hallgatna a közvéleményre és nem támogat a fogyasztók és az állatjólét érdekében sürgősen szükséges intézkedéseket” – replikázott az EP nevében Gianni Pittella (olasz, szocialista), a tárgyalódelegáció vezetője és Kartika Liotard (holland, zöld) parlamenti raportőr. A képviselők hangsúlyozták, hogy nagy kompromisszumkészségről tettek tanúbizonyságot, de nem akarták elárulni a fogyasztók ahhoz való jogát, hogy tisztában legyenek azzal, vajon klónozott állatokból származó élelmiszereket fogyasztanak-e vagy sem. Miután az európai közvélemény jelentős többsége ellenzi a klónozott élelmiszereket, az EP szerint az a minimum, hogy az ilyen termékeket címkével lássák el.

A Tanács nevében tárgyaló magyar elnökség ugyanakkor rámutat, hogy egy nyolc pontból álló kompromisszumos javaslattal állt elő a fogyasztók, a kereskedelmi és a gyakorlatiassági szempontok összeegyeztetésére, ám ezt a Parlament elutasította. A javaslatok között szerepelt átmeneti időre, egy átfogó szabályozás megszületéséig, az élelmiszertermelést célzó állati klónozás betiltása az EU-ban; a klónozott állatokból eredő élelmiszerek betiltása, azok eredetétől függetlenül, továbbá a klónozott állatok élelmiszerláncba való bekerülésének tiltása.

„Miután az új élelmiszereknek szentelt egyeztetés zátonyra futott, ezek az intézkedések is elvesznek. Az EU elszalasztott egy lehetőséget az uniós szabályozásra, mielőtt a klónozási technológia továbbfejlődik” – áll a tanácsi közleményben. A jelenleg is érvényes szabályok a klónozott állatoktól származó élelmiszerek piacra vitelét előzetes engedélyezéshez kötik. A klónozási technikát uniós szinten nem tiltják.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a 12 órás, kedd reggel 7 óráig tartó tárgyalási fordulót követően kiadott nyilatkozatában rámutatott, hogy az EP olyan megoldásba kívánta belekényszeríteni a Tanácsot, amelynek az lett volna az eredménye, hogy „minden egyes sajt vagy szalámi szelethez egy családfát kellett volna felrajzolni.

A Tanács ahhoz sem járult hozzá, hogy a Parlament megvétózhassa az új élelmiszerekről szóló lista kibővítését a jövőben. „Ez azt jelenti, hogy nem lesznek speciális intézkedések például a nanoanyagok élelmiszerekben való felhasználását illetően” – szögezi le közleményében az Európai Parlament.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »