Rossz szomszéd, török átok

A török miniszterelnök-helyettes, Bülent Arinc xenofóbiával vádolt több bolgár országgyűlési képviselőt. A török politikus felszólította a bolgár külügyminisztert, Nikolaj Mladenovot, hogy kormánya határozottan lépjen fel Volen Sziderov és pártja, a szélsőjobboldali Ataka törökellenes felszólalásai ellen. Sziderov azzal váltotta ki a heves bírálatot, hogy kérte a bolgár parlamenttől a bolgár genocídium elismerését. A Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) török-liberális párt számos vezetője fellázadt az „örök pártelnök”, Ahmed Dogan ellen.

A DPSZ és a török kormány közös ülésen tárgyalta a török kisebbség helyzetét Bulgáriában, de szó esett a törökellenes parlamenti felszólalásokról és a több hónapja zajló Dál-Dogan belharcról is. A bulgáriai török kisebbség voksait birtokló, magát liberálisnak tituláló DPSZ delegációt küldött Törökországba, hogy egyeztessen az ott élő szavazójoggal rendelkező törökökkel.

Törökországban 100-300 ezerre tehető azoknak a száma, akik szavazhatnak a bolgár választásokon, többségüket még a kommunista rezsim idején toloncolták ki Bulgáriából. A DPSZ „külföldi offenzívája” létszükségletű lehet, ugyanis az utóbbi időben elhidegültek a párt és az anyaország közötti kapcsolatok. Az eltávolodás egyik oka a párton belüli konfrontációkban kereshető – Kaszim Dál, a DPSZ egyik legkedveltebb politikusa nyíltan szembeszállt a rendszerváltás óta regnáló pártelnökkel, Ahmed Dogannal. Dált azonnali hatállyal kizárták a pártból, de ennek következményeként komoly kritika fogalmazódott meg a pártvezetéssel szemben a Törökországban élő kivándorlók részéről.

A DPSZ vezetősége megpróbálta leplezni a feszültséget, de a külföldi szervezetek továbbra is követelték Dogan leváltását, legfőbbképp a kommunista rezsim idejére tehető állambiztonsági múltja miatt. Meglepő módon az ülést követően a tárgyalófelek nem tartottak sajtótájékoztatót, csak később, rövid értékelés formájában érintette a témát a pártközpont. A törökországi képviselők közölték, hogy az ülésen az új Választási Kódexet és a hitgyakorlás nehézségeit elemezték. A Kódexben a bolgár kormány erősen korlátozta a külföldön élő állampolgárok szavazatjogát, a hitgyakorlást pedig erősen zavarja a bulgáriai muzulmán müftik között elhúzódó hatalmi harc. A kivándorlók képviselői sérelmezték, hogy a belharcok folytán a DPSZ nem foglalkozik kellő odaadással a Törökországban élő állampolgárokkal. A tárgyalást követően a kilencfős liberális delegáció hosszú, Isztanbult, Izmirt, Burszát és Manizat érintő egyeztető útra indult.

„A DPSZ nem etnikai párt, hanem bolgár politikai erő, melyet a bolgár törvények szerint regisztráltak. Büszkék vagyunk a DPSZ sikereire, akár könyvet is lehetne írni példás történelmükről” – nyilatkozta az Anatóliai Ügynökségnek (AA) Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes. Arinc szerint a xenofób hangulat, melyet több bolgár politikus kelt, komoly aggodalmat ébreszt a török kormányban. „A bolgár politikusok szándékosan uszítják a múlt történéseivel Törökország és a török nép ellen a bolgár lakosságot” – utalt a törökellenes kijelentéseiről ismert Volen Sziderovra.

A nacionalista Ataka elnöke azzal váltotta ki a heves bírálatot, hogy indítványozta a parlamentben a bolgár genocídium elismerését. Bulgária nemzeti ünnepén, március 3-án Sziderov benyújtotta törvénytervezetét, mely az 1396 és 1913 közötti időszakot a bolgár nép genocídiumának minősíti. Az oszmán-török rabság idejéből származó vérengzések elítélését sürgető törvényjavaslat az Ataka által képviselt hét pont egyike, amelyekhez a kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) további támogatását kötötte feltételként. A szavazást megelőzően Monika Panajotova, az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság elnöke felhívta a honatyák figyelmét, hogy a XXI. században Bulgária szövetségese Törökországnak a NATO-ban.  „Törökországot megreformálni és modernizálni kell. Legyenek megfontoltak, s ne szavazzanak érzelmeiktől vezérelten” – ajánlotta Panajotova.

Kíméletlen és érzelmektől átfűtött vita következett az ülésteremben. A Bolgár Szocialista Párt (BSZP) képviselője, Andrej Pantev felháborodottan jelentette ki, hogy genocídiumnak csak valamely nép teljes kiirtását lehet nevezni. Pantev szavaira az Ataka képviselői kórusban zengték a „szocialista szemetek” rigmust. Az Ataka frakcióvezető-helyettese, Pável Sopov szerint a DPSZ pénzért és hatalomért mindent megtenne (arra utalt, hogy a DPSZ hajlandó lenne támogatni a GERB elnökjelöltjét). Ljutvi Mesztán, a DPSZ vezérszónoka Európa-ellenesnek nevezte az Ataka azon törekvését, hogy politikai úton ítélkezzen a történelmi eseményekről. A Kék Koalíció és a GERB nem kapcsolódott be a vitába.

A GERB által következetesen képviselt semlegességre törekvő politikának köszönhetően nem volt meglepő a végeredmény. Az indítványt csak 39 országgyűlési képviselő támogatta (17-en a GERB, 18-an az Ataka és négyen a Kék Koalíció frakciójából). A BSZP, a DPSZ valamint egy kék koalíciós honatya elutasította. A többi képviselő vagy nem vett részt a szavazáson vagy tartózkodott. A bolgár kormány továbbra is kényesen ügyel, hogy döntéseivel se ne támogassa, se ne gátolja Törökország európai integrációját.