Európa energiapolitikáját is megrengeti a cunami

Az EU biztosai az európai energiapolitika azonnali megváltoztatását, és az atomenergia négy hónapon belüli újraszabályozását kezdeményezik. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter soros tanácsi elnöki minőségében március 21-re hívta össze az energiaügyi miniszterek tanácsát, és támogatásáról biztosította a Bizottság kezdeményezéseit. Az európai nukleáris reneszánsznak vélhetően befellegzett a japán katasztrófa nyomán.

Az EU klímaváltozásért felelős biztosa, Connie Hedegaard szerint az EU energiapolitikáját „nagyon valószínű”, hogy jelentős mértékben befolyásolni fogja a fukusimai nukleáris baleset. Günther Oettinger energiaügyi biztos az Unió területén működő nukleáris létesítmények azonnali stressz-tesztjét javasolta.

Hedegaard klímaügyi biztos március 16-án, az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) konferenciáján leegyszerűsítette az energiapolitikai választási lehetőségeket: „Mondhatjuk azt, hogy nem akarunk több atomenergiát, és még több, olcsó fosszilis tüzelőanyaggal fogjuk felváltani, vagy azt is választhatjuk, hogy megragadjuk az alkalmat, és elindulunk az alacsony szén-dioxid kibocsátású társadalom felé”. Hedegaard szerint az utóbbi irányba kell indulnunk.

Március 15-én Günther Oettinger energiaügyi biztos „apokalipszisként” jellemezte a Fukusimában kialakult helyzetet, és a banki kockázatok mérésének mintájára az európai nukleáris létesítmények stressz-tesztjeit jelentette be. „A értelmezés és az egységes, Európára szabott biztonsági szabványok kidolgozása” – mondta az EurActivnak. A tűréspróba kritériumai, előírásai és a szakértői bizottság összetétele „folyamatosan és késlekedés nélkül” történik.

Michčle Rivasi, francia zöldpárti EP-képviselőnő, a francia Rádióaktivitás Független Kutatás és Információ Bizottság alapítója azonban azt mondta az EurActiv képviselőjének, hogy szerinte a sebtében elvégzett tesztek csak elfedhetik a nukleáris kockázatokat és megerősíthetik a jelenlegi működési gyakorlatot. „Nagyon fontos volna olyan tudósok kinevezése hatóságoknál, akkor mitől mondanának mást, mint amit eddig is mondtak?” – teszi fel az EP-képviselőnő a költői kérdést az EurActiv tudósítójának. Szerinte egyébként a nukleáris problémákat skálázhatóvá kellene tenni, és olyan többtényezős kockázati elemzést kellene végezni, ami például a terrorista-támadások veszélyére is kiterjed.

Oettinger biztos az EP képviselőknek március 15-én elmondta, hogy a stressz-tesztek ki fognak térni a földrengési kockázatokra, különös tekintettel a Rajna vonalánál található szeizmikus törésvonalra; a váratlan időjárási körülményekre, az árvízre, és arra, hogy a katasztrofális balesetek esetén mennyi hűtővíz érhető el. Külön fogják vizsgálni az erőmű kontrollálásához és működtetéséhez szükséges tartalék-energiaforrás kérdését, hiszen a japán erőműveknél ez jelenti az alapvető problémát a mai tudásunk szerint. Oettinger reményei szerint az EU kezdeményezéséhez csatlakozhat Svájc, Törökország és Oroszország is. (Putyin elnök saját oroszországi vizsgálatot rendelt el, szintén egy hónapos határidőre). A tesztek eredményeként már 2011 júliusára elkészülhet az új atomenergia-irányelv.

Oettinger hasonló értelemben nyilatkozott Hedegaardhoz, és azt mondta, hogy az EU 20%-os zöldenergia célkitűzését (amiből Magyarország eddig is csak 14,5-et vállalat), várhatóan megemelik. (A zöldenergiába a nukleáris energia nem számít bele.)

Váratlanul hatalmas várakozás övezi a magyar elnökség egyetlen jelentős energetikai feladatát, a 2050-ig tartó dekarbonizációs stratégia első vitáját, amelynek a véglegesítése a váratlan helyzetben már csak ősszel, a lengyel elnökség idején lesz esedékes. Marlene Holzer, Oettinger szóvivője úgy pontosította a biztos erre vonatkozó, félreérthető szavait, hogy egyelőre a 2050-ig tartó terv szén-dioxid csökkentési előírásai nem lesznek kötelező érvényűek – szemben az Európa 2020 céljaival.

„Egy biztos” – mondta Hedegaard biztos az EWEA konferenciáján – „az a hátszél, amit az atomenergia-ipar élvezett az elmúlt években, nincs többé. Ennek vége, függetlenül attól, hogy mi történik Japánban a következő órákban és napokban”.

A hirtelen fordulatot vett európai energiapolitika igen érzékenyen érinti Magyarországot, amelynek többszöri halasztás után májusra ígért, az európai energiapolitika keretébe ágyazott 2020-ig, illetve a magyar keretben 2030-ig tartó terve a hazai nukleáris kapacitások erőteljes bővítésére, illetve a megújuló energiaforrásoknak az EU átlagától elmaradó felhasználására épült. Néhány nappal a Japán katasztrófa előtt a fejlesztési tárca még arról adott ki közleményt, hogy március 8-án Kovács Pál energetikai helyettes államtitkár megbeszéléseket folytatott Jean-Hugues Perrearddal, a francia AREVA vállalat elnök-helyettesével és delegációjával, ahol a felek áttekintették azokat a legfontosabb műszaki feltételeket és finanszírozási lehetőségeket, amelyek nélkülözhetetlenek lehetnek a Paksi Atomerőmű jövőbeni bővítése szempontjából.

Magyarország az elnökségi szerepköréből adódó minden támogatást biztosít a Bizottságnak és a tagországoknak a szükséges lépések megtételéhez. Fellegi Tamás, az EU soros elnökségét adó Magyarország energiaügyekért felelős minisztereként 2011. március 21-ére összehívta az energiaügyi miniszterek tanácsának rendkívüli ülését, amelyen a résztvevők áttekinthetik az aktuális nemzetközi fejleményeket, és megvizsgálhatják ezek hatásait a globális energiapiacokra és az Európai Unió energetikai szektorára.