Líbia: a G8 sem döntött konkrét lépésekről

Március 14-15-én került sor a világ vezető gazdaságait tömörítő G8 külügyminisztereinek soron következő találkozójára Párizsban. A két nap alatt a líbiai krízisen, az arab világban lezajló változásokon és a japán természeti katasztrófán túl szót ejtettek a francia elnökség prioritásairól is, különösen a non-proliferáció kérdéséről, valamint a biológiai és vegyi fegyverek tiltásáról szóló egyezmény vizsgálatáról. A tárgyalások célja ugyanis többek között a május 26-27-én Deauville-ben megrendezésre kerülő államfői csúcs előkészítése volt.

A közvélemény ugyanakkor leginkább arra volt kíváncsi, hogy miután a múlt héten a NATO-ban nem hoztak határozatot a líbiai beavatkozásról, a nagyhatalmak megbeszélésén vajon születik-e döntés az észak-afrikai aktuális helyzettel kapcsolatban. Nagy-Britannia és Franciaország azonban hiába próbálta meggyőzni hat társát a repüléstilalmi övezet és egy célzottabb légicsapás elrendeléséről, amely kéréssel korábban az Arab Liga is fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához. Pedig Alain Juppé a találkozó francia soros elnöke szerint már így is elkéstek, hogy megakadályozzák Kadhafit, hogy visszafoglalja Bengázit, a felkelés középpontjának tartott második legnagyobb líbiai várost.

Guido Westerwelle német külügyminiszter – Angela Merkel múlt héten az EU csúcson mondott beszédével összhangban – azonban különösen szkeptikusnak bizonyult a katonai erő alkalmazásával kapcsolatban, így megvétózta a brit-francia elképzelést, amelynek alternatívájaként politikai nyomásgyakorlást javasolt. Németország ugyanis egyrészt tart egy elhúzódó háborútól, másrészt nem látja indokoltnak a nemzetközi katonai beavatkozást, amely később precedensként szolgálhat más hasonló esetekben is. Ezért bár a G8 nem hozott konkrét döntést Líbia ügyében, William Hague brit külügyminiszter elmondta, hogy a nyolc nagyhatalom egyértelműen azon lesz, hogy a líbiai krízis az ENSZ BT-ben minél hamarabb napirendre kerüljön és komolyabb határozat szülessen a kérdésben.   

A G8 biztosította Egyiptomot és Tunéziát mindennemű támogatásáról a két országban zajló békés demokratikus átmenethez, Libanonnal kapcsolatban pedig kijelentették, hogy továbbra is elkötelezettek az ország függetlenségének, egységének és szuverenitásának megőrzése mellett. A találkozó kommunikéjében a közel-keleti történelmi változások melletti véleményfoglalás mellett az arab-izraeli békefolyamatokkal kapcsolatban is megerősítették korábbi véleményüket, amelynek értelmében a békét csak és kizárólag egy az ENSZ által is elfogadott palesztin állam létrehozásával képzelik el.

A találkozó napirendjén volt továbbá Szomália, Szudán és Elefántcsontpart kérdése is. Utóbbiban a demokrácia győzelme és Alassane Ouattara frissen megválasztott elefántcsontparti elnök mellett tették le támogatásukat a nagyhatalmak vezetői, valamint újabb pénzügyi szankciók bevezetését vették kilátásba, amennyiben a távozó Gbegbo elnök nem tartja tiszteletben az állampolgárok döntését.