Falatonként tömik le Obama torkán a költségvetést

A kormányleállás lehetőségének ketyegő bombáját, két nappal a végső határidő előtt sikerült hatástalanítani – egy időre. Noha részleges költségvetési megállapodás született a kormány és az ellenzék között, a számháború csak most kezdődik igazán.

A demokrata többségű szenátus egy a konzervatívok által felvázolt, 4 milliárd dolláros megszorításról szóló törvényjavaslatot küldött Obama elnöknek. Az amerikai közvéleményt január óta nyugtalanító és még a hét elején is nagyon esélyesnek tűnő kormányleállás lehetősége a szerdai pártközi megállapodásnak köszönhetően újabb kéthéttel odázódott el – adja hírül az Associated Press.

A törvényjavaslat – amely egy időre újra garantálja a szövetségi hivatalnokoknak, hogy reggelente felvehessék a munkájukat – zömében olyan kiadáscsökkentő intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a közelmúltban már Obama elnök is sürgetett. A feleknek tehát még korai lenne fellélegezniük: a hosszú ideje várt megállapodás csupán a legkönnyebb kongresszusi csatája volt az idegőrlőnek ígérkező fiskális évnek.

Kisebb, de működő kormányt!

A kormányleállás március 4-ével vált volna elkerülhetetlenné, amennyiben a demokrata többségű szenátus nem tudott volna megegyezni a republikánus többségű alsóházzal a 2011-es költségvetést illetően. Az amerikai sajtó az elmúlt hetekben előszeretettel hivatkozott a Clinton-adminisztráció 1995-ös és 1996-os példájára. Az akkori, összesen négy hétig tartó szövetségi bénultság oka a demokrata elnök és a kongresszus alsó és felsőházát is kézben tartó republikánusok közötti konfliktus volt. A patthelyzet csaknem 400 millió dollárjába került az adófizetőknek, az utólagos vélekedés szerint a küzdelemből az elnök került ki győztesen: a republikánusok hangadójának, Newt Gingrich-nek a forrófejűségét és Clinton kompromisszumkészségét a közvélemény a demokratapárt újraválasztásával jutalmazta.

Az Egyesült Államok kormánya akkor kényszerül részleges leállásra, ha a fiskális év végén az elnök és a kongresszus valamilyen okból nem tud megegyezésre jutni a következő költségvetési tervezetet illetően, így a források nélkül maradt szövetségi hivatalok – az emberélet és a magántulajdon védelmével kapcsolatos funkciók kivételével – képtelenek a feladatukat teljes körűen ellátni. Az 1996-os kormányleálláskor szünetelt a munkanélküli segély és az egyéb társadalombiztosítási juttatások folyósítása; az államnak nem állt módjában az új útlevelek kiadása és a vízumkérvények elbírálása; a kormányzati gazdasági jelentések szünetelése miatt a befektetők elbizonytalanodtak; a folyamatban lévő csődeljárások befagytak; a nemzeti parkok, szövetségi múzeumok és emlékhelyek zárva tartottak; fennakadások keletkeztek a közlekedésben és az exportban. A négy hét alatt összesen 285 ezer szövetségi alkalmazottat küldtek haza a munkahelyéről, további 476 ezernek fizetés nélkül kellett dolgoznia. (Forrás: Bloomberg Businessweek)

2011-ben azonban egy kormányleállásig fajuló költségvetési vita politikailag ugyanolyan veszélyes Obama elnök és az ellenzék számára is: „Nagyon egyszerű dologról van szó: Az amerikaiak azt akarják, hogy a kormány működjön tovább és költsön kevesebbet. Nincs szükségünk kormányleállásra, hogy ezt meg tudjuk valósítani” – idézi a képviselőház elnökét, a republikánus John Boehnert a CNN.

És valóban, az eheti megállapodás is annak a számlájára írható, hogy a demokraták is felismerték: a spórolósba fordult közhangulattal szemben tovább csökönyösködni egyet tenne a politikai öngyilkossággal. Mindemellett, kormányleállás esetén Obama jó eséllyel a tehetetlen elnök színében tűnne fel, aki alkalmatlanságával a gazdasági felépülés érzékeny folyamatait is hátráltatja. 

Hétről-hétre, centről-centre?

A szerdai megállapodással a folytatólagos költségvetési határozat hatálya március 18-áig tolódott ki, miután a szenátus 91-9 arányban szavazott a konzervatívok által összeállított első, 4 milliárd dolláros megszorítási csomag mellett. A februárban megvitatott republikánus költségvetési javaslat értelmében a következő hét hónap során a szövetségi kormánynak 60 milliárd dollárral kevesebből kellene gazdálkodnia, mint az ezt megelőző időszakban, a közös kasszát 100 milliárddal kellene kisebbre kalapálni annál, amit Obama korábban optimálisnak gondolt. Amellett, hogy a kezdeményezést sok elemző túlságosan radikálisnak gondolja, amely a gazdasági növekedés mellett a foglalkoztatási szint növekedését is veszélyezteti, a republikánus költségvetés az egészségügyi és a környezetvédelmi reformokat is hibernálná.

Örömömre szolgál, hogy a demokraták és a republikánusok egyezségre jutottak a kongresszusban és egy olyan tervben állapodtak meg, amely a kiadáscsökkentés mellett a kormány zavartalan működését is szavatolja a következő két hétben. De így tovább nem egyezkedhetünk a jövőben. Hétről-hétre az esetleges kormányleállás fenyegetésében élni komoly felelőtlenség, amely a gazdaság fejlődését is kockáztatja” – idézi Obama elnököt a szerdai USA Today.

Az elnök a szerdai nyilatkozatában a játék veszélyességére figyelmeztette a republikánusokat, akik a kormányleállás rémét kihasználva, esetleg falatonként, párhetes ciklusokban próbálnák ledugdosni a fekete levest a kormány torkán. Ehelyett Obama a hosszú távú költségvetési megállapodást sürgeti, a felek közötti közvetítésre az alelnökét, Joe Bident kérte fel, akinek az is a feladata lesz, hogy az elszánt republikánusokkal olyan közös alapban egyezzen meg, amely a költségvetési hiány visszaszorítása mellett az oktatásra, kutatásra és fejlesztésre szánt forrásokat érintetlenül hagyja. Az egyeztetések hangulatáról alighanem a Teapárt is gondoskodni fog, a félidős választások konzervatív előretörését szavatoló mozgalom a múlthéten rótta fel a republikánusoknak, hogy túlságosan megalkuvóak a kormánnyal.

Tatai Gábor

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »