Nem segíti eléggé a bevándorlók beilleszkedését Magyarország

Együttesen átlagos osztályzatot kapott a bevándorlók integrációját elősegíteni hivatott politikájára 29 európai ország, az USA és Kanada a tárgyban valaha készített legrészletesebb felmérés készítőitől. Magyarország korábbi helyezésén javítva a 21-ik azon a listán, amit Svédország és Portugália vezet.

A British Council és a Migration Policy Group által készített nagyszabású felmérés vegyes képet mutat Európa és Észak-Amerika legális bevándorlók integrálásában alkalmazott politikáiról és elért eredményeiről. A hét indikátort tükröző 100-as skálán a vizsgálat alá vont 29 európai állam (27 EU-tag plusz Norvégia és Svájc), valamint az USA és Kanada átlagos osztályzata 52 pont volt, amiből a tanulmány készítői azt a következtetést vonták le, hogy a szóban forgó államok nagyjából annyi akadályt gördítenek a legálisan bevándorlók beilleszkedése elé, mint amennyi lehetőséget teremtenek számukra.

A jelentés a tagállami politikák erős oldalai közé sorolja azt, hogy az országok többségében biztosítják a migráns személyek és hozzátartozóik alapvető jogait és biztonságukat is garantálják, továbbá a törvények megvédik őket a rasszista és idegenellenes megnyilvánulásoktól is. Elsősorban az uniós keretszabályozásnak köszönhetően a diszkriminációt sem tolerálják általában az Unió tagországaiban.

Thomas Huddleston, a tanulmány koordinátora szerint aszerint helyezték mérlegre az egyes országok teljesítményét, hogy egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítanak-e a náluk letelepedni kívánó bevándorlóknak. Ezt a következő hét szempont alapján vették szemügyre: munkaerőpiaci mobilitás, családegyesítés, oktatás, politikai részvétel, tartós idejű tartózkodás, állampolgárság megszerzésének lehetősége és diszkriminációmentesség.

A tanulmány szerint a külföldi bevándorlók előtt tornyosuló három legnehezebb akadály az állampolgárság megszerzése, választott hazájuk politikai életében való aktív részvétel és gyerekeik számára a tanulás és az iskolai érvényesülés.

Thomas Huddleston úgy véli, hogy a bevándorlókkal való jó bánásmód elsősorban nem hagyományok és szerzett tapasztalatok, hanem politikai akarat függvénye. Felhívta a figyelmet arra, hogy az integrációs politikában bekövetkezett változásokat egyre inkább a választások és a közvélemény percepciói befolyásolják.

A hétfőn Brüsszelben bemutatott tanulmányból kitűnik, hogy általában az északi, illetve a dél-európai országok kaptak jó osztályzatokat a bevándorlók beilleszkedését elősegítő politikáikra, miközben a balti államok, Közép-Európa, Ausztria és Svájc teljesítménye hagy kívánnivalót. A 31-es rangsor Svédországgal kezdődik (a lehetséges 100-ból 83 pontot gyűjtött), Portugália a második, Kanada a harmadik, majd Finnország, Hollandia és Belgium következik a sorban, de Spanyolország, az USA és Olaszország is az első tíz között van.

Magyarország 45 ponttal a 21-ik helyen van, három pontot ugyanakkor javított az előző, 2007-es osztályzatán. Hazánk így is megelőzi Ausztriát, Svájcot, Lengyelországot. Az utolsó három helyet Lettország (utolsó), Ciprus és Szlovákia foglalja el.

Az index szerzői ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy több mintaállam is rontott a teljesítményén. Az előző felméréshez képest visszalépést produkáló négy ország között van például Svédország, Olaszország, Norvégia és Nagy-Britannia.

Magyarország a hétből egy mutató tekintetében az utolsó. Ez a bevándorlók gyerekeinek biztosított oktatás. Miként a jelentés aláhúzza, „csak kevés oktatási rendszer alkalmazkodik a bevándorlás realitásához Európában”.