Még jobban segítenék a vállalkozókat

Az Európai Bizottság február 23-án tette közzé a kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) régen várt felülvizsgálatának eredményét. Az újítások elsősorban az adminisztratív akadályokra, a forrásokhoz való jobb hozzáférésre és az EU tagállamok adórendszereinek harmonizálására fókuszálnak. A célzottabb hatás elérése érdekében a Bizottság 29 javaslatot fogalmazott meg a kis- és középvállalatok további segítésére.

Antonio Tajani, iparpolitikáért és vállalkozásokért felelős biztos szerint az egyszerűsítés adhatna lendületet a kkv-knak, mert az igazán közel áll a szívükhöz. A 250 vagy kevesebb főt foglalkoztató kis- és középvállalatokat igazán mélyen sújtotta a hitelválság és a recesszió, talpra állásuk pedig kulcsfontosságú Európa számára. A kkv-k foglalkoztatják az európai munkaerő kétharmadát és a gazdaság növekedésének motorját jelentik.

A kisvállalkozói intézkedéscsomag tíz elvet fogalmaz meg olyan központi gondolatokkal, mint a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése, a csődbe jutott becsületes vállalkozók számára az újrakezdési lehetőség biztosítása, és a szaktudás fejlesztése. A felülvizsgálatot közzétételét eredetileg 2010 decemberére tervezték, de a politikai játszmák alakulásának függvényében elhalasztották és ismételten újrafogalmazták. És amit végül kihagytak, az legalább olyan érdekes, mint ami benne maradt.

Tajani kiemelt néhány javaslatot, köztük az adminisztratív eljárások megkönnyítését új üzlet indítása esetén. A cél, hogy minden tagállamban kevesebb mint 3 nap alatt lehessen új vállalkozást regisztrálni, nem meghaladva a 100 eurós költségszintet. Tajani megígérte a hitelgarancia-rendszerek megerősítését, és a kkv-k jobb bevonását állami megbízásokba.

A kisvállalkozói szövetségek általában véve elégedettek voltak a végső verzióval, de nézetük szerint ígérgetni nem kerül semmibe. Andrea Benassi, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UEAPME) főtitkára szerint valóban történt előrelépés, de ha a javaslatokat nem támogatják meg a rendelkezésre álló források növelésével, akkor a javaslatok csak üres szavak maradnak. Az EU megközelítőleg 500 millió eurót költ kkv-knak szóló programokra, de „hogy ezek a források valóban eljutnak-e a kkv-khoz, az már teljesen más kérdés.” Az UEAPME a rendelkezésre álló forrás megduplázását kérte a következő költségvetési időszakban, hogy képesek legyenek megfelelni a megnövekedett igényeknek.

Az Európai Kisvállalatok Szövetsége (ESBA) örömmel fogadta, hogy a Bizottság különös hangsúlyt fektet a jogalkotási folyamatok javítására, azáltal, hogy a bizottsági jogalkotási javaslatok esetén elvégzik a kkv-tesztet, vagyis, hogy a vállalkozások méretét figyelembe véve tesztelik az új javaslatok hatását. Patrick Gibbels, a szervezet brüsszeli képviselői szavaival: „Örülünk neki, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt a kkv tesztre. Így ha mégsem eszerint járnak el, számon kérhetjük rajtuk.”

Kissé ellentmondásosabb a fogadtatása a közös társasági adóalapra és az új hozzáadott érték adó (ÁFA) stratégiára vonatkozó terveknek. A Bizottság szerint a lépés jelentősen csökkentené a kkv-k adózásbeli akadályainak körét. Mindazonáltal egy hasonló javaslatnak számtalan saját akadálya lenne, ahogy ez a friss francia-német javaslat alapján nyilvánvalóvá vált. (EurActiv.hu 2011.02.14).

MalcolmHarbour, konzervatív brit képviselő, az Európai Parlament belső piaccal foglalkozó bizottságának vezetője szerint „Ez megnövelhetné a nagyobb vállalatok számára az adókötelezettségek teljesítésének költségét, és ezzel bevernék az első szöget az EU-ban zajló adóverseny koporsójába.”

Néhány januárban betoldott módosítás később mégis törlésre került. Ilyen például Daniel Calleja Crespo, a kkv-k küldöttének szerepének megerősítése a kkv-teszt hatáselemzésének értékelésében. Szintén kikerült a javaslatok közül a csődbe ment vállalatok adósságállományának három éven belül történő felszabadításának kötelezettsége.

Néhány új javaslat a végső változatból:

• Az év végéig egy közösségi vállalkozási kezdeményezés elfogadása, amely a közösségi célok megvalósítására létrejövő vállalkozásokra fog koncentrálni
• Intézkedések a határokon átnyúló adósságbehajtás megkönnyítésére (EurActiv.hu 2011.02.23.)
• Javaslatok a kkv-k támogatására az Unión kívüli piacokon

„A Bizottság sokat tett, de még többet kell tennie, ha még mostanában ki akarunk lábalni a válságból” — mondta Tajani.

Vélemények

Belgium, az Egyesült Királyságés Olaszország együttes közleményt adott ki: „Felszólítjuk a Bizottságot, hogy vegye ki a részét a kisvállalkozói intézkedéscsomag megerősítéséből. Gondoskodjanak arról, hogy a Brüsszelben meghozott döntések javítják a kkv-k működési környezetét és lehetővé teszik a tagállamok közötti átlátható és rendszeres ötletcserét. A Bizottságnak rendeznie kellene egy konferenciát, ahol a kisvállalkozásokért felelős miniszterek tapasztalatot cserélhetnek. Ezzel megteremtődne a gyakorlati alapját a kkv politikák jobb láthatóságának Európa szerte, lehetővé tenné a legjobb gyakorlatok gyors terjedését és elősegítené a gyakorlati végrehajtást.”

Az Európai Kisvállalatok Szövetsége (ESBA) szerint „nyilvánvaló előrelépés történt. Az ESBA különösen örömmel fogadja a Bizottság kötelezettségvállalását a kkv-teszt alkalmazását a jogalkotási hatáselemzésben. Az ESBA javaslata, miszerint a mikro-, kis-, és középvállalatokat világosan el kell különíteni, meghallgatásra talált és bekerült a dokumentumba.”

Az EuroChambers, amely 45 ország kamaráit képviseli, helyeselte mind a kormányzati fókuszt, mind pedig a kisvállalkozói intézkedéscsomag három hangsúlyos területét: a forrásokhoz való hozzáférést, a piacra jutás megkönnyítését és az intelligens szabályozást. Arnaldo Abruzzini, a szervezet főtitkára elmondta, hogy most a tagállamok állásfoglalására várnak, hogy a Versenyképességi Tanács elé lehessen vinni az ügyet.

MalcolmHarbour, konzervatív brit képviselő, az Európai Parlament belső piaccal foglalkozó bizottságának elnöke elmondta: „a kisvállalkozói intézkedéscsomag ma közzétett felülvizsgálatába belekerült néhány jó gyakorlat a különböző tagállamokból. Mindazonáltal nem minden kormány valósítja meg a gyakorlatban a Bizottság javaslatait.” Óvatosságra intett a Bizottság által javasolt közös társasági adóalappal kapcsolatban is. „Ez megnövelhetné a nagyobb vállalatok számára az adókötelezettségek teljesítésének költségét, és ezzel bevernék az első szöget az EU-ban zajló adóverseny koporsójába.”

BusinessEurope, a munkáltatói szövetségeket tömörítő csúcsszervezet képviselője szerint „két évvel elfogadása után a kisvállalkozói intézkedéscsomag még mindig folyamatban lévő munkának tekinthető. A jó eredmények komoly lemaradásokkal járnak együtt.”

Jonathan Zuck, a Szövetség a Versenyképes Technológiáért (ACT) elnöke abbéli véleményét fejezte ki, hogy a “kisvállalkozói intézkedéscsomag csak annyira jó, amennyire a megvalósítása. Csak az vezethet egy kkv barát Európa kialakulásához, ha sikerül a gyakorlatban is alkalmazni. A kormányzás minden szintjén — legyen az az EU, a nemzeti kormányok vagy a helyi igazgatás — együtt kell működnünk, hogy egy integráltabb belső piacon kelljen a kkv-knak működni. Minden új szabályozásnak figyelembe kell vennie ezt az elvet.”