Portré: Ján Slota

Ján Slotának szlovák nacionalizmusát volt honnét merítenie, mivel Juraj Slotának, a monarchiabeli Matica Slovenská alapítójának leszármazottja. Meglátása szerint „A magyarok rákos tumor a szlovák nemzet testén, amit mihamarabb el kell távolítani”, így mind a mai napig eme meggyőződésének szellemében politizál.

Magánélet

Jan Slota 1953. szeptember 14-én született a Zsolna közelében fekvő bányászfaluban, Litvaillóban (Lietavská Lúčka). A középkor óta tót faluként számon tartott településnek 1910-ben 756, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben pedig 1801 lakosából 1788 szlováknak vallotta magát. A településen hagyományosan erős a munkásmozgalom. A kommunista párt helyi szervezete 1926-ban alakult. Munkásai 1940-től részt vettek az antifasiszta ellenállásban, közülük sokan csatlakoztak a szlovák nemzeti felkeléshez.

Ján Slota eredeti foglalkozása bányamérnök, ezzel a családi és települési hagyományokat követte. A Kassai Műszaki Főiskolán végzett 1977-ben, majd a privigyei bányában dolgozott, később katona volt a csehszlovák légierőnél. 1981 és 1990 között a Prefmonta építési vállalat részlegvezetője. Háromszor nősült, melyek közül az első magyar volt, és házasságaiból három gyermeke született.

2008 elején a szlovák média bizonyítékokat szellőztetett meg arról, hogy Slota 17 évesen többedmagával autókat tört fel Ausztriában, miután Csehszlovákiában, a privigyei járásban falusi üzleteket – ruhaüzletet és hentesboltot – is kifosztott. Mindezekért jogerősen el is ítélték a későbbi pártelnököt. A Markiza televízió erről több korabeli dokumentumot is bemutatott az egykori kommunista ügynöklistákat őrző és feldolgozó Nemzeti Emlékezet Hivatalának levéltárából. Hazatérése után Ján Slota egy hónapot ült vizsgálati fogságban, majd fél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Arra is fény derült a levéltári aktákból, hogy Ján Slota apja a volt titkosrendőrség besúgója volt, az ő aktáiban szerepelnek részletek a nemzetiek vezérének ifjúkori tetteiről.

Politikai karrier

1990-ben a csehszlovák szövetségi parlament képviselőjének választották. Pártja, az SNS, a kezdetektől Szlovákia függetlenné válását tűzte ki célul, mely álmuk hamarosan valóra is vált. A különválás után is megmaradt a párt alacsony támogatottságúnak.

Slotának jelentős szerepe volt abban, hogy 1994-ben az SNS öt és fél százaléknyi választási eredményt ért el és része lett a Vladimír Mečiar vezette kormánykoalíciónak. A kormányban a párt, mint 12 évvel később is, az oktatási tárcát kapta, amely diszkriminatív intézkedéseket hozott a szlovákiai magyarok ellen. Slota pártjának szerepe lehetett a Mečiar-kormány egyéb magyarellenes intézkedéseiben, illetve a magyarokkal kapcsolatos attitűdjének kialakításában.Az 1998-as szlovákiai parlamenti választásokon a Slota-párt a szavazatok 9,04%-át szerezte meg, de ellenzékbe került. A 2002-es választások idejére Slota és Anna Malikova (későbbi neve Anna Belousovova) belviszálya kettészakította a pártot és a két vetélkedő csoport ki is esett a parlamentből.

2005. április 4-én a két párt magyarellenes platformon újra egyesült. Pártja a Robert Fico vezette Smer és a Mikulas Dzurinda leköszönt miniszterelnök vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt mögött harmadik helyen végzett a 2006-os szlovákiai képviselőválasztáson, és 2006. június 4-én belépett a Smer vezette hármas koalícióba a Vladimír Mečiar fémjelezte Néppárt – Mozgalom egy Demokratikus Szlovákiáért (HZDS) oldalán.

Az Európai Szocialisták Pártja (EPS) Robert Fico személyes magyarázata ellenére már egy nappal a koalíciós szerződés megkötése után felfüggesztette a Smer tagságát a baloldali pártszövetségben, a híradások szerint a szélsőségesnek tartott Slota-párttal kötött szövetség miatt. Slota kormányra kerülése utólag igazolta azokat a politikai elemzőket, akik már Ivan Gašparovič államelnökké választása után 2004-ben a szlovák politika jelentős jobbratolódását jövendölték.

Slota számos súlyosan soviniszta magyarellenes kijelentést tett politikai pályája során. Az Európai Unió (EU) képviselői a rasszista, magyarellenes kirohanásai iránt nem mutatnak nagy érdeklődést. José Manuel Barroso „Szlovákia belügyének” nevezte a rasszista megnyilvánulásokat.

2009. szeptember 1-jén Szlovákiában és Magyarországon is nagy tüntetések kísérték a szlovák nyelvtörvény bevezetését. Erre válaszolt Ján Slota, aki szerint Magyarország az aki kizárólag a húrt feszíti és ez előbb-utóbb háborút eredményez a két ország között.

Nem sokkal azután, hogy a magyar kormány elfogadta, hogy június 4., a trianoni békeszerződés által okozott nemzeti katasztrófa emléknapja a nemzeti összetartozás napja néven, válaszul Ján Slota és az SNS-hívek emlékművet állítottak a trianoni békeszerződésnek Révkomáromban, mivel ők a békeszerződés aláírásának napját a szlovák nemzet nagy napjának tekintik. Az emlékműavatáson Slota méltatta is Trianont. Bár Robert Fico megígérte, de nem jelent meg az avatáson. Slota szerint ez válasz a Fidesz és a „neofasiszta” Jobbik „provokációjára,” amellyel kinyilvánítják, hogy ez a terület csak kizárólag szlovák lehet, s egyben köszönetet mond a Magyarországot megcsonkító hatalmaknak. Alig több mint egy héttel később az emlékművet megrongálták, a szlovák rendőrség szerint egy dunaszerdahelyi férfi a tettes. Slota szerint nyilvánvaló tényállást fejez ki a rongálás: Trianon egyértelműen a szlovák államiság és szuverenitás jelképe, amit most szétverték, következésképp Slota szerint a magyarok is ezt akarják tenni a független szlovák állammal. Mivel a választások napján történt, összekapcsolta ezzel is az eseményt.

A 2010-es szlovákiai parlamenti választásokon pártja gyengén szerepelt, éppen hogy elérte az 5%-os küszöböt, és így eddigi koalíciós partnerével, a Smer-rel ellenzékbe kellett vonulniuk. Az SNS rózsahegyi küldöttgyűlésén azonban újra megválasztották pártelnöknek Anna Belousovovával szemben, és azóta is tartja a jól megszokott irányvonalát.