Orbán nehezíti a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását

A küszöbön álló népszámlálásról és a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jogszabályról is beszélt ma kora délelőtt Rudolf Chmel, Szlovákia kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese. Az új, szankciókat is tartalmazó törvény nem is a magyarok miatt okozhat fejfájást.

Kritika a határon túlra

Bevezető nyilatkozatában Chmel kritizálta a magyar kormány intézkedéseit, elsősorban a kettős állampolgárságról szóló törvényt. „Orbán intézkedése a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását is nehezíti” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint nagy a bizalmatlanság a két ország között, még akkor is, ha a szlovák és a magyar kormány jelenleg nem támadja egymást. „Néha úgy tűnik, a Duna másik felén valakinek nem felel meg, hogy a szomszédos államokban a magyaroknak politikai képviseletük van” – jelentette ki Chmel, aki szerint erre bizonyíték, hogy a magyar kormány továbbra sem fogadja el partnereként a Hídat.

A kisebbségi nyelvtörvény jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, majd később a kormány elé kerül, végül márciusban tárgyalhat róla a parlament, hogy a tervek szerint júliustól életbe is léphessen. Gyakorlatilag három pont okozhat konfliktusokat: a húszról tizenöt százalékra csökkenteni kívánt nyelvhasználati küszöb, a törvény be nem tartásáért járó büntetések ügye, valamint a gyakorlatban sokszor nehezen átültethető intézkedések.

Százalékok és arányok

A sajtóban a tervezettel kapcsolatban először a nyelvhasználati küszöb csökkentésével kapcsolatban jelentek meg hírek: a hivatal a jelenleg húsz százalékos küszöb tíz százalékra csökkentését javasolta, a KDH ellenezte a változást, végül pedig 15 százalékban állapodtak meg a felek – és a tárca nem is akar ebből engedni. A számok azt tanúsítják, hogy ez a lépés kevéssé érinti a magyar kisebbséget, annál jobban módosíthatja a roma, vagy a ruszin nyelv használatára vonatkozó szabályokat. Az előző népszámlálás azt tanúsítja, hogy összesen 73 községben kellene lehetővé tenni a kisebbségi nyelvhasználatot. Ebből mindössze kettő községben kell elérhetővé tenni a magyar nyelv használatát (Szlovákgyarmat és Oroszvár – Rusovce), viszont 45 esetben a ruszint, 29 községben pedig a roma nyelvet.

Mint látható, a 2001-es népszámlálás adatai alapján összesen 73 községet érintene a tervezet. Ebből viszont akár problémák is adódhatnak, főként a szigorúbb szabályozásnak köszönhetően – mivel a minisztérium feltett szándéka, hogy szankciókat is alkalmaz azon települések ellen, amelyek nem helyezik el például a kisebbségek nyelvén is az élet, az egészség, a vagyon, valamint a biztonság veszélyeztetettségére felhívó figyelmeztetést, vagy azon községekkel szemben, amelyek képtelenek értelmezni egy kisebbségi nyelven írt beadványt. A hivatalos álláspont szerint ugyanakkor ezekben a falvakban is megtalálhatók olyan személyek, tolmácsok, akik a kisebbségi nyelveken kommunikáló állampolgárok és a hatóságok segítségére lehetnek, fordítással. „Nem akartunk szankciókat beleiktatni a tervezetbe, de az államnyelvről szóló törvény tükörtörvényét készítettük el” – indokolta a változásokat Chmel.

A népszámlálást fontosnak tartja

Rudolf Chmel a 2011-es népszámlálással kapcsolatban is nyilatkozatot tett. „Nemzetiségi szempontból Szlovákia Közép-Európa legváltozatosabb országa. Erre a tényre a társadalmi tőkénk gyarapításaként tekintünk. A Szlovák Köztársaság demokratikus fejlettségének foka 2011-ben eléri azt a szintet, hogy ezt a természetes etnikai sokszínűséget elfogadja, és lakosainak lojalitását azáltal is fejleszti, hogy támogatja azonulásukat a nemzetiségi és egyéb kisebbségekkel” – áll az állásfoglalásban.

„Társadalmunk multietnikus jellegét országunk előnyeként fogjuk fel, nem pedig veszélyforrásaként. A kisebbségekhez tartozó személyektől elvárjuk, hogy a statisztikai adatok feltüntetésekor ne csak a gazdasági és társadalmi jellegű információkat kezeljék súlyuknak megfelelően, hanem ügyeljenek arrra is, hogy azon nemzetiségi közösséghez tartozónak jelöljék be magukat, amelyiktől önazonosságukat származtatják, esetleg amelyikhez kulturális értelemben kötődnek” – jelenti ki a nyilatkozatban Chmel.

A minszterelnök-helyettes szerint Szlovákia kormánya olyan demokratikus fejlődés biztosítója, amelyik az összes polgárának garantálja a szabadság érzetét a méltányos életet meghatározó alapvető döntéseik során.