Szankciókkal fenyegetik Kínát

Az Európai Unió szubvenció-ellenes kereskedelmi szankciókat készül bevezetni a kínai papirgyártókkal szemben. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság jelentése szerint Peking állami támogatásban részesít két dinamikusan fejlődő kínai telekom-óriást.

A Bloomberg értesülései szerint az Európai Unió szubvenció-ellenes kereskedelmi szankciókat készül bevezetni Kínával szemben. Az Európai Bizottság február 3-ai állásfoglalása szerint Brüsszel öt évre 16%-os mértékű extravámok kivetését javasolja a kínai papírtermékek importjára, az adók bevezetését a tagállamok kormányainak május 17-ig kell dönteniük.

A vámra a Bizottság szerint a kínai papírgyártó cégeknek nyújtott állami támogatások kereskedelem-torzító hatásai miatt van szükség, a különadó pedig az uniós termelők védelmét szolgálná. A szankciók a bevonatos papírok 4 milliárd eurós európai piacát érintenék. Az EU tavaly novemberben már bevezetett egy 39,1%-os ideiglenes extravámot Pekinggel szemben, miután a kínai papírtermékek a gyártási költségeket alulmúló dömpingárakon érkeztek az európai piacra. Habár dömpingárak miatt az EU korábban számos kínai árura vetett már ki különvámokat – Peking nagyjából ötven termékkel első az Unió kereskedelmi feketelistáján –, ez lenne az első alkalom, hogy Brüsszel versenytorzító hatású állami támogatások miatt szankcionálja a kelet-ázsiai gyártókat.

Ezzel párhuzamosan a Reuters szerint a Bizottság egy, a héten a tagállami kormányzatokhoz eljuttatott titkos jelentésében arról számolt be, hogy a két kínai telekom-óriás, a Huawei és a ZTE – elsősorban a közkézben lévő bankokon keresztül – jelentős állami támogatásban részesül Peking részéről. Az EU-vizsgálat szerint 2009-ben a 8 milliárd dolláros árbevételt produkáló ZTE 25 milliárd dollár értékben kapott kölcsönöket két állami kézben lévő kínai pénzintézettől, a Kínai Fejlesztési Banktól és a Kínai Export-Import Banktól, míg a Huawei legalább 30 milliárdos hitelekben részesült. A dokumentum szerint a két cég a hiteleknek köszönhetően az exportpiacokon számottevő előnyökre tett szert versenytársaival szemben, miközben befektetéseinek kockázatait a „politikai célokat szolgáló” bankokra hárította, mindez pedig „jelentős állami beavatkozásra utal”. A Huawei és ZTE visszautasította a vádakat, szerintük az állami hitelezés az OECD-irányelvekkel összhangban történt.

A Bizottság azután kezdett vizsgálódni a két dinamikusan terjeszkedő és ezzel párhuzamosan sokat kritizált kínai cég ellen, hogy egy belga modemgyártó feljelentette azokat tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatukra hivatkozva. Ugyanakkor ezen ügyben valószínűleg nem kerül majd sor szankciók kivetésére, mivel az érintett belga cég időközben visszavonta beadványát – miután október folyamán együttműködési megállapodásra jutott a Huawei-jel.