Afrika: papírforma szerint alakultak a választások

Nem okozott nagy meglepetést a januárban tartott közép-afrikai köztársasági és nigeri elnökválasztások kimenetele. A Közép-afrikai Köztársaságot továbbra is François Bozizé vezetheti, miközben a vesztes jelöltek csalásra gyanakodnak. Nigerben az előrejelzéseknek megfelelően a nagyszámú elnökjelölt egyike sem szerzett elég szavazatot, a végeredmény majd a második fordulóban dől el.

Niger: második forduló márciusban

Egyelőre úgy néz ki, hogy a nigeri katonai junta jól halad azon ígéretének betartásában, miszerint áprilisban átadják a hatalmat, és tevékenységük ideje alatt a demokrácia alapjainak megteremtésére törekszenek. Az új alkotmány tavalyi sikeres elfogadása után a korábbi félelmek ellenére az elnökválasztás is többnyire rendben zajlott, nem volt nyoma a helyhatósági választások idején tapasztalt olyan problémáknak, mint a zárva maradt szavazóhelyiségek vagy hiányzó szavazólapok. Ezt az Európai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) részéről az országban tartózkodó nemzetközi megfigyelők is megerősítették.

Az eredmények szempontjából már nem ilyen egyszerű a helyzet: mivel a választáson tíz elnökjelölt szállt versenybe, a szavazatok is nagyon széles körben oszlottak meg, így egyiküknek sem sikerült legalább 50 százalékot elérnie. Emiatt márciusban második fordulót kell tartani, amelyben végre eldől, hogy a két leginkább támogatott jelölt közül Mahamadou Issoufou vagy Seyni Oumarou kerül-e hatalomra. Korábban mindketten voltak már miniszterelnökök, valamint a parlament elnökei is, jelenleg pedig az ország két fő szembenálló pártjának elnökei. Ez különösen Oumarou esetében fontos, ő ugyanis a korábbi elnök Mamadou Tandja pártja, az MNSD (Mouvement National pour la Société du Développement) vezetője. Egy korábbi, az elnökjelöltek közötti megállapodás értelmében második forduló esetén a tízből heten egy közös jelöltet fognak támogatni, ennek kedvezményezettje Oumarou. A másik oldal szerint viszont aggályos, hogy így újra az MSND vezetője kerülhet hatalomra, miután a párt közrejátszott abban, hogy Tandja a Legfelsőbb Bíróság feloszlatása utáni alkotmánymódosítással érte el, hogy egy harmadik ciklus idejére is hatalmon maradhasson. Ugyan Oumarou hatalomra kerülése nem kérdőjelezné meg a demokratikus rendszerbe való átmenet sikerességét, de mindenképpen különös folytonosságot mutatna a korábbiakkal, ha Tandja hű embere vezetné az országot.

Nigernek nagy szüksége van arra, hogy végre rendeződjön a belpolitikai helyzete: annak ellenére, hogy jelentős uránkészletekkel rendelkezik, a világ egyik legszegényebb országának számít. Nem könnyít a szituáción az al-Kaida észak-afrikai szárnyának (AQIM) növekvő térségbeli befolyása sem. A szervezet magára vállalta két francia állampolgár elrablását a nigeri fővárosból, Niamey-ből, akiket végül sikertelen tárgyalások után holtan találtak meg a sivatagban.

Közép-afrikai Köztársaság: Bozizé marad

A Közép-afrikai Köztársaság választási bizottságának közleménye szerint a január 23-án tartott elnökválasztást François Bozizé, az ország 2003 óta hatalmon levő elnöke nyerte. Második fordulóra nem kerül sor, Bozizé a szavazatok 66 százalékát szerezte meg. A jelenlegi elnök ilyen mértékű győzelme fájdalmas pont több elnökjelölt számára is:  Bozizé 2003-ban pont az idén a szavazatok 20 százalékával második helyet szerző Ange-Félix Patassétól vette át puccsal a hatalmat. A most mindössze hat százalékot elérő Martin Ziguélé pedig a 2005-ös választások idején még olyan mértékű támogatottságot élvezett, hogy Bozizé miatta kényszerült második fordulóban is megmérettetni magát.

Az alkotmánybíróságnak jövő hétig kell szentesítenie az eredményt, amely ellen a vesztes jelöltek panasszal kívánnak élni. Elmondásuk szerint a választás kimenetelét manipulálták, és az semmilyen mértékben nem tükrözi a szavazók valós akaratát. Az ellenzéki jelöltek elmondása szerint a 105 választókerületből 52-ben történtek szabálysértések, bizonyos esetekben megakadályozták a szavazatok leadását, illetve többen több alkalommal is szavaztak. A Frankofónia Nemzetközi Szervezete (Organisation internationale de la francophonie – OIF) megfigyelőjének elmondása szerint a lebonyolítás hiányosságai mellett gondok akadtak a választói névjegyzék előkészítésével, valamint a szavazólapok nyomtatásával és kiszállításával is.

Tési Áron

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »