Latin-Amerika a megújuló energiaforradalom kapujában

A latin-amerikai természeti erőforrások évszázadokon keresztül segítettek a világgazdaság előremozdításában: az egykori Spanyol Birodalom ezüstflottájától a Kínába szánt vas- és rézexportig már régóta értékesítették őket az egész világon. Azonban a megújuló energiaforrások elterjedése új gazdasági jelenséget teremt a régióban.

Az elmúlt években Latin-Amerika óriási lépéseket tett a szél-, nap-, geotermikus és bioüzemanyag-energiaforrásainak kiaknázásában. Mostanra elérkezett az energiaforradalom csúcspontja, amely átalakítja a régiót és számos üzleti lehetőséget teremt.

Olajfüggőség

Jelen pillanatban Latin-Amerika még mindig nagyon függ a természeti erőforrások egyikétől: az olajtól. A BP statisztikai áttekintése szerint Latin-Amerikában található a világ kőolajkészleteinek több mint 20 százaléka, ezért a régió a világ második legfontosabb olajlelőhelye, és valószínűleg ezért is támaszkodik a mai napig annyira erre az erőforrásra. Az olaj a régió teljes primerenergia-ellátásának (TPES) 46 százalékát tette ki 2013-ban, jóval meghaladva a 31 százalékos globális átlagot.

Amikor közlekedésről van szó, az olajalapú üzemanyag valószínűleg még egy ideig megőrzi pole-pozícióját. Az elektromos autók és a hibridek lassan fejtik ki globális hatásukat, és Latin-Amerikában alig vannak jelen. Bár Brazília lenyűgöző lépéseket tett etanol alternatívákkal, az olaj és annak származékai továbbra is az első számú választás.

Ráadásul a régió elavult közlekedési flottája, amelyet leginkább a leselejtezett amerikai autók és a helyben gyártott régebbi modellek tesznek ki, az elektromos autózás elterjedése ellenére még egy jó ideig biztosan meg fog maradni.

Felzárkózás

A latin-amerikai villamosenergia-ágazat már elkezdte „leválasztani magát” az olajfüggőségről. Az Egyesült Államok szerint 2040-re a régió országai várhatóan majdnem megkétszerezik a villamosenergia-termelésüket, és további 1500 terawattóra (TWh) energiára lesz szükségük. Ez hatalmas mennyiség – körülbelül ahhoz elegendő, hogy öt éven keresztül ellássa az egész brit villamosenergia-hálózatot.

Közben gyakorlatilag egyetlen új latin-amerikai nagyméretű erőmű sem lesz olajjal üzemelő, ami megnyitja a terepet a különböző technológiák előtt.

A közép-amerikai és a karib-tengeri országok – amelyek hagyományosan importálták az olajat – voltak az elsők, akik kezdtek eltávolodni az olajalapú erőművektől, miután egy évtizeden keresztül szenvedtek a magas és ingadozó olajáraktól.

Bizonyos esetekben, mint például a Dominikai Köztársaság esetében, ez a szénre történő átváltást jelentette, ami Latin-Amerika és a Karib-térség primerenergia-ellátásának 5 százalékát teszi ki. A növekvő környezetvédelmi aggodalmak – és az ezekkel járó nemzetközi szigorítások – azonban azt jelentik, hogy a legtöbb latin-amerikai ország valószínűleg nem ezt az utat választja, hanem más energiaforrás után néz.

  • Egy jó példa: Costa Rica
2016 úgy ért véget Costa Ricában, hogy több mint 250 napon át egyetlen gramm fosszilis tüzelőanyagot sem égettek el, így az egész évi elektromos energiaigényük 98,2 százalékát megújuló energia segítségével fedezték – jelentette az állami tulajdonú Costa Ricai Electromos Intézet (ICE).

Az ország energiaigényét 74,35 százalékban vízenergia, 12,74 százalékban geotermikus erőművek, 10,3 százalékban a szélerőművek, a 0,74 százalékban biomassza energia, 0,01 százalékban pedig napenergia adja. A teljes energiaigény mindössze 1,86 százalékát fedezik fosszilis energiaforrásokból, főleg az év elején, amikor kevés az eső.

Forrás: MarketViews / Wikipedia

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »