Jegybanki piramisjáték segíti Libanon összeomlását

Miközben Libanon gazdasága egyre gyengébb mutatókat produkál és lassan a szakadék szélén táncol, az ország vezetői a helyzet megoldása helyett a miniszteri bársonyszékek kiosztásán marakodnak, a jegybank pedig piramisjátékkal tartja életben a libanoni fontot.

A Közel-Kelet parányi országa, amely cédrusairól és arról híresült el, hogy hegyeiből a tengerbe lehet síelni, valamint amelyet az 1975-ben kitört polgárháború előtt saját régiójának Svájcaként emlegettek, ismét nehéz időszak előtt áll.

Látszólag még minden rendben van. A főváros látképét nem a minaretek és templomtornyok, hanem az építkezéseken használt daruk tucatjai határozzák meg, a folyamatos fejlődés látszatát keltve. Módos libanoni polgárok luxuslakásaik teraszán bort kortyolgatva befektetési lehetőségekről csevegnek, majd az Öböl-menti országok turistáival vetik bele magukat a szabadelvű éjszakai életbe. Libanon gazdasága nagymértékben függ a turizmus, az építőipar és a pénzügyi szektor „közérzetétől” és a felszínen úgy tűnik, hogy mindhárom ágazat virágzik.

A libanoni miniszterelnök Szaad Hariri találkozik az ENSZ menekültügyi főbiztosával Filippo Grandival a kormányzati palotában, Bejrútban, Libanonban, 2018. augusztus 31-én. EPA/DALATI NOHRA

Ez azonban csupán illúzió. Az ország lassan, de biztosan halad egy ingatlanválság, és talán ezzel együtt egy bankválság felé is, ami nemzeti valutáját fenyegeti. Egy gazdasági összeomlás súlyosan destabilizálhatja az országot, mely a felekezeti megosztottság és a rengeteg szíriai bevándorló miatt már eleve nehéz helyzetben van. A bankszektor esetleges zavarát pedig nemcsak Libanon, hanem a környező térség is megérezné.

Első pillér: a turizmus

A turizmus egy hosszú ideig tartó nyugtalan periódus után végre kezd magához térni. A turisták száma ötéves csúcsot döntött meg 2017-ben, ami azonban továbbra is elmarad a 2010-es rekordtól, és az iparág továbbra is ingatag lábakon áll. Tavaly novemberben Szaúd-Arábia rövid időre őrizetbe vette Szaad Hariri libanoni miniszterelnököt, akit lemondásra kényszerített (ezt később visszavonta).

  • Kapcsolódó cikkeink:

A hotelek kihasználtsága ekkor egy hónap alatt 14 százalékot zuhant, de tartós hatása is volt az eseményeknek. A szaúdi látogatók, akik az idelátogató turisták közül a legköltekezőbbeknek bizonyultak, idén 19 százalékkal kevesebben voltak a korábbi évekhez képest. A befektetések irama lelassult. A Kafalat nevű, kis-és közepes vállalkozásokat hitelező cég saját kimutatása szerint tavaly 117 turisztikai projektet bonyolított le – ez 6 százalékos visszaesés a 2016-os évihez viszonyítva, idén pedig már további 18 százalékos csökkenést regisztráltak.

Második pillér: az építőipar

Az építőipar az országban rendelkezésre álló munkahelyek egytizedét biztosítja. Annak ellenére, hogy Bejrútban tömegével láthatók építkezési daruk, a munkálatok egyre inkább lassulnak. A 2018 első hat hónapjában kiadott építkezési engedélyek száma 9 százalékkal elmarad az előző év megegyező periódusához képest. Az első negyedéves ingatlanügyletek száma pedig 17 százalékkal esett vissza 2017 első negyedéhez képest. A fejlesztők pedig attól félnek, hogy súlyosabb visszaesés közeleg, nem is alaptalanul.

Az ország jegybankja éveken keresztül kedvezményes hitelkonstrukciót biztosított, melynek keretében egy 30 éves hitelhez 3%-os éves kamat mellett lehetett hozzájutni. Idén márciusban azonban váratlanul megszüntette ezt a lehetőséget. A bankárok állítása szerint azért, mert sokan visszaéltek ezzel : ahelyett, hogy ingatlant vásároltak volna, számos hitelfelvevő magasabb kamatú megtakarítási számlákba fektette be a felvett összeget, így remélve profitot. Ez viszont önmagában nem indokolhatja a támogatási rendszer megszüntetését, a visszaélések kiszűréséhez elég lett volna módosítani a hitelfelvételi szabályokon.

Piaci alapon mindenesetre jóval drágább hitelhez jutni, az általános kamatszint 8-9%, és a hitelek futamideje is rövidebb, ezt a terhet pedig sok fiatal házaspár nem engedheti meg magának, így a változtatás miatt sokan visszaléptek nemcsak a hitelfelvételtől, de akár egy házasságkötéstől is.

Harmadik pillér: a pénzügyi szektor

Libanon gazdasága már eddig is sokat szenvedett. A szíriai polgárháború kitörése előtt, 2010-ben Libanon éves GDP növekedése 8 százalék volt, azóta ez a mutató átlagosan 2 százalékra csökkent, a lakáspiac területén tapasztalt visszaesés pedig minden valószínűség szerint tovább fogja rontani ezt a mutatót.

Hamrában, amely nyugat Bejrút kereskedelmi központja, az elektronikai üzletek nagy leárazásokkal próbálnak vásárlókat felhajtani, azonban sikertelenül. A kevesebb új lakástulajdonos kisebb keresletet jelent, így számos üzlet tulajdonosa kényszerült arra, hogy beosztottjai fizetését jelentősen megnyirbálja, vagy csökkentse az alkalmazottak számát.
„A helyzet 40 éve nem volt ennyire súlyos. Úgy tűnik, hogy szép lassan minden leáll az országban”– nyilatkozta egy kisebb üzlet tulajdonosa.

A bankszektor egyelőre stabil, legalábbis papíron. A kereskedelmi bankok 200 milliárd dolláros betétállománnyal rendelkeznek, ami négyszer több, mint amennyit a sokkal több lakost számláló Jordánia magáénak tudhat. A jegybank 44 milliárd dollárt érő aktívumon csücsül az aranytartalékait nem számítva – ami elegendő ahhoz, hogy fedezni tudja több mint két év importjának értékét. Riad Salamé, a jegybank vezetője szerint minden a legnagyobb rendben van. Ennek bizonyítására a miniszterelnök fogva tartását követő hónapokat hozta fel, amikor a jegybank 1 milliárd dollárt költött a libanoni font megtámasztására. A tartalékokat utána szinte azonnal feltöltötték.

Azonban ezek az adatok erőteljesen félrevezetőek. 2016-ban a jegybank egy újítást vezetett be, egy swap-alapú bonyolult eljárást, amelynek értelmében külföldi devizát kölcsönöz a kereskedelmi bankoktól, és ezen ügyletek segítségével tartja fent a libanoni font dollárhoz kötött árfolyamát.

A bankok a devizakölcsönökért szemkápráztató hozamot kapnak, évi 40%-ot, és itt kezd gyanússá válni a konstrukció. Ekkora hozamot tartósan kitermelni, ráadásul komolyabb gazdasági növekedés nélkül gyakorlatilag lehetetlen, azaz a rendszer csak úgy működőképes, ha egyre nagyobb összegeket tud magához vonzani. Ez egy piramisjáték.

A libanoni jegybank nem publikálja nettó tartalékának értékét, valószínűleg nem véletlenül. A kereskedelmi bankok érzik a bajt, a font leértékeléstől tartva kétségbeesetten próbálnak devizabetéteket gyűjteni, már a rövid lejáratú devizabetétek kamatai is egyre magasabbak. A magas kamatok mellett viszont a kisvállalkozások nem engedhetik meg maguknak a hitelfelvételt, ami persze gyengíti  gazdasági növekedést. A kereskedelmi hitelezés egy évtizeddel ezelőtt éves szinten 15-20 százalékkal nőtt, idén már csökken.

Maga a bankrendszer sem az Európában megszokott módon épül fel. A 20 legnagyobb kereskedelmi bank közül 18 részben vagy teljesen politikusok vagy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező családok kezében van. Sokan közülük azt remélik, hogy Libanon lehet a békés Szíria újjáépítésének motorja. Ennek a tervnek azonban számos akadálya van, elsősorban az, hogy senki nem tudja, hogy ki fogja állni az újjáépítés megközelítőleg 200 millió dollárosra becsült számláját.

Megint az árfolyamrendszer

A libanoni font árfolyamának dollárhoz való rögzítése a libanoni gazdaság egyik legszilárdabb pillére volt 1997 óta. A számlákat dollárban és libanoni fontban egyaránt kinyomtatják, a vásárlók e két valutát felváltva, egymás helyettesítőjeként használják. Ez a rendszer azonban úgy tűnik, hogy a jövőre nézve már nem fenntartható.

A leértékelés nagyon fájdalmas lenne az importra erősen támaszkodó ország számára, ráadásul a valutarendszer megbolygatása hosszabb távon nem várt nehézségeket okozhat – gondoljunk csak Venezuela ámokfutására. Ők 1,6-os bolivár / dollár rögzített árfolyammal kezdték 2003-ban, majd jöttek a leértékelések. Mára a bolivár szinte semmit nem ér.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az exportőröknek előnyt jelenthetne egy gyengébb font, Libanon azonban szinte semmit nem exportál. Tavaly 2,8 milliárd dollár volt a kivitel értéke, ez nagyságrendileg Izland exportállományának a fele. A költségvetési hiány viszont jó magas, a GDP 20%-a. Összehasonlításképpen: az EU-ban a 3% alatti érték az elvárás.

Az államadósság szintje sem egy mintapélda. Az IMF előrejelzése szerint a GDP-hez viszonyított adósság aránya a jelenlegi 150%-ról öt éven belül 180 százalékra emelkedik (ez Görögország jelenlegi szintje). Ekkorra az adósságszolgálat az államháztartási bevételek háromötödét felemésztheti, aminek eredményeképpen szinte semmi sem marad tőkeberuházásokra.

Idén májusban 2009 óta első alkalommal Libanonban ismét parlamenti választásokat tartottak. A miniszterelnök megtarthatta posztját, támogatottsága azonban jelentősen csökkent. A politikusok azonban ahelyett, hogy reformok bevezetésével az országuk megmentésén és fellendítésén munkálkodnának, a parlamenti székek szétosztásán alkudoznak. A gazdaság jelenlegi helyzetével lehet, hogy nemsokára nem lesz már mit szétosztani.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: The Economist / Kitekintő ; szemlézte: Pallos Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

A legújabb vita forrása: a szíriai légvédelem megerősítése

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a szíriai légvédelem megerősítéséről hozott orosz döntés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy elhárítson a nemzetközi terrorizmus ellen harcoló orosz katonák életét veszélyeztető bármilyen fenyegetést. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő viszont úgy véli, hogy az orosz lépés veszélyezteti a térség biztonságát. Ezt az aggályt az Egyesült Államok is osztja.

Read More »

Történelmi jelentőségű a macedón népszavazás

Legutóbb huszonhét éve volt akkora tétje népszavazásnak Macedóniában, mint most, hiszen 1991-ben a macedónok arról határoztak, hogy függetlenné váljanak-e Jugoszláviától, vasárnap pedig azért járulnak az urnák elé, hogy a nyugat-balkáni ország nevének megváltoztatásáról döntsenek, és ezáltal lehetővé tegyék Macedónia számára az euroatlanti integráció folytatását.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás