Megijedtek a befektetők Erdogan teljhatalmától

Recep Tayyip Erdogan török elnök sajnálatos módon szavahihető ember. A választási kampány során azt ígérte, hogy ha újraválasztják elnökké, nagyobb befolyást gyakorol majd a monetáris politikára, és nem is vesztegette az időt: elvágta az utolsó szálakat is Törökország biztonsági hálójában, és így „befektethetetlenné” tette az országot.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Mehmet Simsek miniszterelnök-helyettes és Naci Agbal pénzügyminiszter egyaránt távozott a kabinetből. Ugyanis ők azok a fajta tisztviselők, akikkel a globális befektetők szerettek együtt dolgozni – akik elkötelezettek a hatékony pénzügyi gazdálkodás és a szabványos gazdasági elvek mellett. A két politikus sokat tett azért, hogy megnyugtassa a befektetőket, amikor Erdogan egyre inkább gúzsba kötötte az országot. Most azonban úgy tűnik, senki sem maradt, hogy betöltse ezt a szerepet.

A török elnök hétfőn tette le az államfői esküt a török parlamentben. Ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az eddigi parlamentáris berendezkedés helyett. A lépéssel egyebek mellett megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.

A június 24-én újraválasztott török elnök hétfő esti ankarai sajtótájékoztatóján közzétette az általa kijelölt miniszterek a névsorát. A kabinet jelentősen átalakult: például Erdogan veje, Berat Albayrak, aki eddig az energiaügyi miniszter volt, mostantól az újonnan létrejövő kincstári és pénzügyi tárcáért felel és ezzel ő kapta meg a legfontosabb gazdasági tárcát. Ez pedig összezúz minden arra vonatkozó reményt, hogy az értelem és a felelősség fog uralkodni a fiskális kérdésekben.

Annak hírére, hogy a Simsek nem lesz tagja az új kormánynak, a török líra 3,5 százalékot vesztett értékéből a dollárral és az euróval szemben. És ez a fájdalmas piaci reakció valószínűleg csak a kezdet, lévén a befektetők egyre inkább tartanak attól, hogy Erdogan elkezd belemászni a jegybank függetlenségébe annak érdekében, hogy a kamatcsökkentés irányába mozdítsa el a monetáris politikát. Ez azonban pont ellentétes lenne az infláció által indokolt iránnyal.

Elemzők szerint a befektetők félelme máris beigazolódni látszik, Erdogan ugyanis már hétfőn változtatásokat hirdetett ki a jegybankelnök kinevezésével, illetve mandátumának hosszával kapcsolatban, ezt pedig többen a központi bank feletti hatalomátvétel első lépéseként értelmezték. Ráadásul a török elnök kedd délutáni kijelentése csak fokozta az aggodalmakat, amikor is újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy meglátása szerint a jövőben csökkenhetnek majd a kamatok.

Ankara, 2018. július 10.
A török elnöki sajtószolgálat által közreadott kép Recep Tayyip Erdogan újraválasztott török elnökről az államfői eskütételét követő sajtótájékoztatón az ankarai elnöki palotában 2018. július 9-én. Erdogan eskütételével Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az eddigi parlamentáris berendezkedés helyett. (MTI/EPA)

Egyelőre nehéz megjósolni, mi lesz ezután. Jelenleg reménytelennek tűnik, hogy bekövetkezzenek azok az események, amelyek megnyugtatnák a befektetőket. Bármely költségvetési bejelentésben valószínűleg benne lesz Albayrak keze, aki biztosan megnyitja a pénzcsapot az olyan területeken – például a nagyobb városokban –, ahol a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kevesebb támogatást élvez.

A következő, július 24-én tartandó központi banki találkozó lehetőséget kínál a kamatemelésre, azonban Erdogan valószínűleg nem fogja ezt jóváhagyni, sőt mi több, nem szabad kizárni a kamatcsökkentés lehetőségét sem – annak ellenére, hogy az infláció júniusban 15,4 százalékra emelkedett, és a kormányzati politikák, valamint a gyengébb deviza is indokolttá tenné az emelést.

Az elnök mindezek ellenére mégis úgy dönthet, hogy „jó irányba tereli” a dolgokat. A választásokat megelőző árfolyamvesztés miatt a török jegybank az elmúlt időszakban két alkalommal is az irányadó kamat megemelésére kényszerült – legutóbb június elején 125 bázisponttal 17,75 százalékra emelve, ezt megelőzően pedig májusban, 300 bázisponttal –, amire a líra átmeneti erősödéssel reagált. Az, hogy ezt Erdogan engedte, azt jelzi: ő sem immunis a zuhanó líra következményeire, amikor Törökország súlyos folyó fizetési mérleg hiánya olyannyira függ a dollártól. Ám látva a monetáris politikával kapcsolatos nevetséges nézeteit, ez nagyon valószínűtlennek tűnik.

Ami igazán aggasztja a befektetőket, az az, hogy Törökország sorsa hétfőtől teljesen Erdogan kezében van, és nagyon nem úgy tűnik, hogy az elnök józan lépésekre készül.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint előkerült az ír határkérdés

Pénteki belfasti beszédében Theresa May megerősítette, hogy London véleménye szerint az Európai Bizottság által javasolt megoldás vámhatárt hozna létre az Egyesült Királyságon belül, és ebbe "soha egyetlen brit miniszterelnök sem egyezne bele". Jobb megoldással viszont a britek sem álltak elő.

Read More »

Trump meghívta Putyint Washingtonba, majd megfenyegette

Donald Trump amerikai elnök meghívta Washingtonba Vlagyimir Putyin orosz elnököt - jelentette be Twitter-bejegyzésben a Fehér Ház szóvivője. Trump nem sokkal ezután a CNBC televíziónak adott interjúban közölte: ha nem sikerül javítani az Egyesült Államok és Oroszország viszonyán, akkor ő maga lesz az orosz elnök legnagyobb ellensége.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás