Szép lassan túlhevül a török gazdaság

Számos elemző szerint a török gazdaság mindössze néhány lépésre van a válságtól, és ha a kormány nem tesz semmit, akkor az ország nemsokára nagy bajban lesz.

„A török kormánynak nem áll szándékában tenni a gazdaság kiegyensúlyozatlansága és túlhevülése ellen. Ez a nem akarás pedig arra enged következtetni, hogy már most kijelenthetjük: Törökország egyre csúszik lefelé a lejtőn” – mondta Marcus Chevenix, a TS Lombard politikai elemzője.

A török líra kedden történelmi mélypontra gyengült a dollárral szemben, és a legrosszabbul teljesítő valuták közé tartozik. Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanis kijelentette, hogy a júniusi elnökválasztás győztesének bele kell majd folynia a monetáris politika alakításába, és hogy a jegybanknak tudomásul kell vennie azt, amit az államfő mond és cselekszik. A dollár délutánra így történelmi csúcsra, 4,4527 lírára erősödött, idén pedig már 18 százalékkal emelkedett az értéke a török fizetőeszköz ellenében.

Mi ennek az oka?

Erdogan „rajta csücsül” a kamatlábakon, és olyan monetáris politikát választott, amely a növekedést előbbre helyezi, mint a kétszámjegyű infláció ellenőrzését. Törökország növekedési üteme 2017-re elérte – az egyébként lenyűgöző – 7,4 százalékot, azonban sajnálatosan az infláció rovására, amely 10,9-os volt tavaly.

Ez pedig rányomta a bélyegét a líra értékesítésére, lévén a befektetők nagyon aggódnak a monetáris politikába történő kormányzati beavatkozás, valamint a központi bank függetlensége miatt. Egyben egyre csak reménykedtek abban, hogy a bank kamatemelést hajt végre, ami azonban csak nem következett be.

Erdogan szokatlanul keménykezű szerepet játszik az ország monetáris politikájának meghatározásában, és sok megfigyelő szerint nagyon rövid pórázon tartja a Török Köztársaság Központi Bankját (TCMB). A jegybank végül április végén 75 bázisponttal, 13,5 százalékra emelte az irányadó kamatot – miután az ezt megelőző üléseken rendre és nem titkoltan Erdogan utasítására változatlanul hagyta. A líra átmenetileg megugrott a hírre.

A török elnök azonban továbbra is arra törekszik, hogy visszaszorítsa a kamatot, mondván: ezt azért kell megtenni, hogy enyhüljön a török háztartásokra nehezedő nyomás, valamint folytatódjon a robosztus növekedés, ami ahhoz szükséges, hogy munkahelyeket teremthessenek a fiatalok számára.

Aggasztó mutatók

„Nagyon aggódom a török líra miatt. Vajon Törökország lenne a dominó, amely a piaci várakozások szerint összezuhan? Minden sarkalatos probléma jelei megmutatkoznak: a magas folyó fizetési mérleg hiány, illetve az egyre növekvő állami devizahitelek” – fejtette ki Piotr Matys, a holland Rabobank FX stratégiája.

A feltörekvő piaci valutáknak különösen fájtak a magasabb amerikai hozamok és a dollár erősödése. Erdogan monetáris politikai terve ráadásul a líra folyamatos alulteljesítését eredményezte a többi feltörekvő piaci szereplővel szemben. És a bukás egyre közelebb került, hála a geopolitikai bizonytalanságoknak, például az amerikai és az orosz katonai akcióknak a szomszédos Szíriában.

Márciusban Törökország folyó fizetési mérleg hiánya 4,812 milliárd dollárra nőtt, szemben az előző hónap 4,5 milliárd dolláros eredményével, és ez jelentősen magasabb, mint ami az előrejelzésekben szerepelt. A februári folyó fizetési mérleg hiány több mint 60 százalékkal növekedett 2017 azonos időszakához képest.

„A török növekedés kiegyensúlyozatlan, az infláció az egekben, a külföldi adósságköltségek lufivá duzzadnak és a hazai deviza várakozásokat lassan mindenki elengedi” – mondta ezzel kapcsolatban Chevenix.

Választás előtti kárfelmérés

Erdogan a tavaly rendezett népszavazáson elnyerte az emberek jóváhagyását egy olyan alkotmánymódosítási csomaggal kapcsolatban, amely Törökországot parlamenti demokráciából végrehajtó elnöki rendszerré alakítja. A változás a következő elnökválasztáson lép hatályba.

Ezt eredetileg 2019 novemberére tervezték, de Erdogan sokakat meglepett, amikor április 18-án bejelentette, hogy június 24-én előrehozott elnök- és parlamenti választást tartanak Törökországban. A török elnök a lépést azzal indokolta, hogy „Törökországnak minél hamarabb le kell küzdenie azokat a bizonytalanságokat, amelyeket a török haderő által folytatott szíriai hadműveletek és a térségben zajló történelmi jelentőségű események jelentenek”. (Ez utóbbival az elnök a Törökország által a szeparatista kurd csoportok ellen Szíriában és Irakban indított katonai offenzívákra utalt.)

Elemzők szerint azonban a turbulens gazdaság a rögtönzött váltás fő oka. A győzelem ugyanis lehetővé tenné Erdogan számára, hogy mérsékelje a 2016-os puccskísérlet és az azt követő, egész országra kiterjedő tisztogatások következtében romló gazdasági kilátásokat, azaz „addig üsse a vasat, amíg meleg”, és ne várjon 2019 végéig, amikor már nem lenne ennyire biztos a győzelme.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: CNBC / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A mottó: Erős és Egységes Európa

Emmanuel Macron francia államfő kedden fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnökét, akivel egyetértettek abban, hogy egy erős és egységes Európáért akarnak dolgozni, a klímaváltozás elleni fellépésre, valamint a bevándorlással és a védelmi politikával kapcsolatos kihívásokra vonatkozó világos célkitűzéseket követve.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás