Sebastian Kurz új utat talált az európai populistákhoz

Ausztria kancellárja, a fiatal konzervatív Sebastian Kurz szerint a populista politikusok kezelésére egyetlen módszer létezik: a velük való együttműködés.

Kurz az osztrák tradicionális jobbközép pártban egy új szemléletmódot képvisel, egyfajta konzervatív populizmust, melyben vegyíti a keménykezű szociálkonzervativizmust, a büntető szankciókat, és az európai intézmények és gazdaságpolitikák iránti elkötelezettséget. Mióta az Osztrák Néppárt vezetője lett, a pártot a szélsőjobboldali, migrációellenes Szabadság Párttal léptette koalícióra, mely párt korábban ki volt közösítve az Ausztriát irányító kormányzati körökből. Kancellári kinevezését követően elmondta, hogy szigorú fellépésre van szükség az illegális migrációval szemben és célul tűzte ki az osztrák kultúra és a hagyományok megőrzését.

Kurz rendkívül ambiciózus, világossá tette, hogy Ausztria határain kívül is szeretné érvényre juttatni elképzeléseit. Németországban, ahol a koalícióépítés érdekében avatkozott be, máris széleskörű népszerűségre tett szert. Kurz a Keresztény Demokrata Unió szigorúbb bevándorláspolitikáját támogatja, és az olasz Északi Ligával együtt egy tengelyt szeretne létrehozni az illegális migrációval szemben Ausztria, Németország és Olaszország között.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Alakul az osztrák-német-olasz tengely

Kurznak köszönhető az Osztrák Néppárt sikere

Múlt héten Kurz átvette az Európai Tanács elnökségét, mely lehetővé teszi a számára, hogy a kontinens politikai napirendjét az év hátralévő részében a saját elképzeléseihez igazítsa. Nem ért meglepetésként senkit, amikor a kancellár fő célként a kontinens külső határainak a védelmét tűzte ki.

Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóértekezletet tart az Austria Center Vienna (ACV) nevű konferenciaközpontban 2018. július 6-án. Július 1-jétõl fél éven át Ausztria tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. (MTI/EPA/Florian Wieser)

Kurz álláspontja érvényesül a nemrég elfogadott uniós egyezményben is, melyben a szervezet vezetői állást foglalnak egy határozottabb menekültpolitika mellett, melynek értelmében új „ellenőrzött” központokat hoznának létre Európán belül, ahol a menedékkérőknek nyújtanának szállást, illetve a kontinensen kívül migrációs centrumokat telepítenének, melyekkel a migránsokat tántorítanák el attól, hogy helyben nyújtsák be menedékkérelmüket. Kurz aktív közvetítői szerepet vállalt, sikerült a két javaslatot összecsiszolnia, és kompromisszumra juttatni az Európai Unió centrista és populista erőit. Ezzel a lépésével alátámasztani látszik Ausztria állítólagos politikai hagyományát, az általa is sokat hangoztatott „politikai hídépítő” szerepet.

Sokan Kurz-ot az EU legfontosabb politikusaként emlegetik. Azonban a kérdés az, hogy Kurz konzervatív populizmusa gyógyírt jelenthet-e Európa betegeskedő intézményének. A kancellár úgy hiszi, hogy a saját módszerével eszközt ad a jobbközép pártoknak és mozgalmaknak a populizmus lecsendesítésére, és mindemellett sikerül megőrizniük az unió politikai intézményrendszerét. Azonban érdemes végiggondolni, hogy valóban képesek lesznek-e orvosolni Kurz elképzelései Európa súlyos problémáit.

  • Politikai életpályája
Az Ausztriai Néppárt tagjaként 2011 áprilisában, csupán 24 évesen integrációs miniszterré választották, melyet sokan, még a pártból is kifogásoltak a fiatal életkorára való tekintettel. A média és az ellenzék kigúnyolta, fiatalnak, tapasztalatlannak és alkalmatlannak titulálták.

2013-ban külügyminiszteri kinevezést kapott, és gyorsan az Osztrák Néppárt legnépszerűbb politikusává lépett elő. A 2015-ös migránsválság idején nyíltan szembeszállt Angela Merkel engedékeny migránspolitikájával, 2016-ban lezáratta a balkáni útvonalat, melyen a szíriai menekültek érkeztek Európába, s mindezen intézkedéseivel híressé vált a konzervatív és szélsőjobboldali szavazók körében főként Közép-Európában, ahol sokakat sikerült megnyernie, akik, a francia és német liberális menekültpolitikával szemben szkeptikusak voltak.

Ekkor mutatta meg teljes egészében a legnagyobb politikai erejét, ugyanis Kurz más közép – és jobboldali pártvezetők előtt ismerte fel az eluralkodó aggodalmat a menekültekkel szemben mind Ausztriában, mind pedig Európában.

Sebastian Kurz mutathat új utat Ausztriának és az EU-nak

Kurz: Ausztria védelmező, biztonságos Európát akar

2017 májusában vette át a Néppárt vezetését, melyet egy önmagát promótáló politikai mozgalommá alakított át. Kurz kampánya a kancellári székért, mely során nem konkrét politikai lépéseket, elképzeléseket hangsúlyozott, hanem a saját személyiségét és hitelességét emelte ki, rendkívül szokatlan volt az osztrákok számára. Politikai programjában főként migráció és politikai iszlám ellenes jelszavakkal élt.

Kurz azonban nyíltan konzervatívnak nevezte magát, politikája a szociálkonzervativizmus, a jog és a rend köré szövődik, továbbá a jobboldal felé szeretné közelíteni a pártját. Kurz megérezte, hogy az osztrákok egy új típusú vezetést keresnek, mely a régi politikai vezetés támogatását is élvezi. Mindez egy tiszta győzelemhez vezetett a 2017 októberi parlamenti választások során, amely a jelenlegi koalíció megszületését jelentette a Szabadság Párttal.

Sajátos politikája

Annak ellenére, hogy Kurz egy enyhébb típusú populizmust képvisel, semmiképpen sem nevezhetjük EU- vagy integrációellenesnek, nem kérdőjelezi meg a fennálló politikai intézményeket, vagy a független média szerepét. A legtöbb elképzelése megfelel a tradicionális, konzervatív állásfoglalásoknak Ausztriában és Németországban. A gazdaságpolitikáját tekintve Kurz a gazdasági liberalizációt, az osztrák jóléti rendszer reformját, és az ország relatíve magas létszámú közszférájának a csökkentését hirdeti.

Azonban eltéréseket is találhatunk a tradicionális jobbközép pártokhoz képest. Legfőképpen azt, hogy Kurz pártja inkább a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, és más szélsőjobboldali politikusok oldalára állt, határozott állást foglalva a nemzeti biztonság terén, mely prioritást élvez a migrációval szemben.

Peter Filzmaier politológus meglátása szerint Kurz pragmatikus és nem dogmatikus a kérdést tekintve. A legtöbb osztrák politikus, aki jól ismeri, úgy véli, hogy a kancellár a politikáját annak a tudatában építette fel, hogy megnyerje a választásokat, és valószínűsíthető, hogy újbóli váltásra is kész lenne, ha azzal politikai előnyhöz juthatna. Filzmaier véleménye alapján Kurz konzervativizmusa rugalmas, az alapvető ideológiai orientációja pedig a politikai karrier lehetőségeihez alakul.

Populista és konzervatív egyszerre

Ahogy azt egy osztrák politikai elemző is megállapítja, Kurz egy újfajta politikai konzervativizmust testesít meg, új pozíciót vesz fel a klasszikus jobbközép konzervativizmus és a jobboldali populizmus között. Kurz módszere egy alternatíva lehet az európai konzervatív pártoknak, azonban figyelembe kell venni a kancellár személyiségét, kivételes kommunikációs képességeit is, mellyel sikeresen meg tudja szólítani az elégedetlen állampolgárokat úgy, hogy a realitások talaján tartja őket.

Természetesen a fiatal kancellárnak akadnak bírálói is, mint például Matthias Strolz a liberális osztrák NEOS párt vezetője, aki egyik beszédében a parlamentáris demokrácia erodálásával vádolta. Véleménye szerint a köztársaság megrészegült Kurz szerepléseitől, és attól tart, hogy az osztrákok másnaposan felébredve egy illiberális demokráciában fogják találni magukat. Ez a félelem valószínűleg a kancellár nemtörődömségére vezethető vissza, mellyel a koalíciós partnerének az elhibázott lépéseit szemléli. Kurz egyik politikai erőssége ugyanis éppen az, hogy tudja, mikor érdemes csendben maradnia egy-egy ügyben, mely magatartása miatt kapta a „csendes kancellár” elnevezést.

Kurz továbbá úgy tűnik, hogy sikerrel „lékelte meg” koalíciós partnerének szavazói bázisát, ugyanis a Szabadság Pártnak a koalíciós szerződésnek megfelelően támogatnia kellett a Néppártot a gazdasági liberalizációban, illetve ki kellett állnia olyan egyezmények mellett, amelyeket korábban sok éven át ellenzett, mint például az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt – ezen lépéseivel pedig radikálisan csökkent a párt népszerűsége a hagyományos szavazói, azaz a fizikai munkások körében.

Akármennyire is pályázik ugyanakkor Kurz Európa vezetőjének a szerepére, valószínűleg le kell mondani ezen ambíciójáról, hiszen Ausztria sem politikailag, sem gazdaságilag nem elég jelentős ahhoz, hogy ilyen szerepet hosszútávon betöltsön.

Azzal is számolni kell, Ausztria katonailag túl gyenge lenne egy 2015-ös migrációs hullámhoz hasonló helyzet kezelésére. Szüksége van Európa legerősebb államainak támogatására terveinek megvalósításához, azonban Ausztriát még mindig szkepticizmussal szemlélik. Időre lesz szüksége, hogy meggyőzze partnereit a külső határok védelmére vonatkozó elkötelezettségéről.

Forrás: Foreign Policy

Friss hírek

Hogyan védd a lábaidat, ha sokat állsz? (x)

Vannak olyan szakmák, olyan munkakörök, amelyekben kifejezetten sokat kell állni. Akár egyhelyben, akár folyamatos mozgásban vagyunk, a lábunk nagy terhelésnek van kitéve. Hosszú távon ez okozhat lábdagadást, visszereket, súlyosabb esetben pedig trombózist is.

Read More »