A németek torkig vannak az Egyesült Államokkal

A németek soha nem szerették Donald Trump amerikai elnököt, az pedig csak súlyosbította a helyzetet, hogy az Egyesült Államok a múlt héten felmondta az Iránnal kötött atomalkut. Ráadásul megfigyelhető egy növekvő a szakadék a német kormány és a német emberek között: míg előbbinek leginkább csak Trump személyével vannak fenntartásai, a német szavazók egyre inkább Amerika-ellenesnek vallják magukat.

Angela Merkel német kancellár éles hangvételű beszédben reagált az amerikai döntésre, mondván az aláássa a nemzetközi rendbe vetett bizalmat. „Ha mindenki azt teszi, amihez épp kedve szottyan, az bizony nagyon rossz hír a világ számára” – fogalmazott.

A kancellár Trump elleni kitörése egybeesett Der Spiegel német hetilap – ami nem mellesleg Németország legbefolyásosabb és legolvasottabb lapja – valaha kiadott legprovokatívabb címlapjával: egy kinyújtott középső ujj, amit Trump képére mintáztak, és amely mellett a „Viszlát, Európa!” felirat virít.

A hagyományos értelemben vett Nyugat, mint olyan, már nem létezik. Európa (és azon belül Németország) és az Egyesült Államok kapcsolatát jelenleg nem lehet barátságnak nevezni, sőt mi több, partnerségnek is alig mondható. Trump elnök olyan hangot ütött meg, amely figyelmen kívül hagyja a 70 éve tartó bizalmat: büntetővámokat és engedelmességet követel. Már nem az a kérdés, hogy Németország és Európa részt fog-e venni az afganisztáni és iraki katonai beavatkozásokban. Most arról van szó, hogy létezik-e még transzatlanti együttműködés. A válasz: nem.

Transzatlanti Szövetség: élt 73 évet

Ezek kemény szavak. Természetesen egyelőre Merkel nem azt mondja, hogy felbontja Németország szövetségét az Egyesült Államokkal, továbbá a Spiegel szerkesztősége is csak arra figyelmeztetett, hogy Európának „el kell kezdenie felkészülni egy Trump utáni Amerikára és kerülni a konfliktust, míg ez be nem következik”.

Úgy tűnik, a német kormány szerint kizárólag maga Trump a probléma és azt gondolja, hogy a hagyományos európai megközelítés – azaz kicsit hízelegni az Egyesült Államoknak és arra várni, hogy a probléma szimplán magától megoldódik – a legjobb ötlet a helyzet megoldására. Jó példa erre az Európából érkező alumíniumra és acélra kivetendő importvámok ügye.

  • Európa egyelőre nem tudja megvédeni magát
Európa az USA-tól való védelmi függősége is fontos szempont. Nem számít, hányszor ígérgeti Merkel Trumpnak, hogy Németország a NATO által megkövetelt szintre – a GDP 2 százalékára – növeli védelmi kiadásait, a német kormány jelenlegi költségvetési javaslata csak 1,29 százalékra emeli azt 2019-ben az idei 1,24-ről, 2022-re pedig 1,23 százalékra történő csökkentést tervez. „Egyértelműen azt kell mondanunk, hogy egyedül Európa nem elég erős ahhoz, hogy globális békefenntartó legyen” – mondta ezzel kapcsolatban Merkel.

A német választók azonban nem nagyon foglalkoznak ezzel. A Pew Research Center és a német Koerber Stiftung nemrég összehasonlította az amerikaiak és a németek nézeteit a kétoldalú kapcsolatokról, és megállapította, hogy míg előbbiek szerint a biztonság és a védelmi kapcsolatok a partnerség legfontosabb elemei, a németek szerint a gazdasági kötelékek és a közös demokratikus értékek nagyobb jelentőséggel bírnak.

A felmérés alapján általánosságban elmondható, hogy a németek nagy többsége „rossznak” tartja a kétoldalú kapcsolatokat. Az így gondolkodók aránya fokozatosan emelkedett Trump megválasztása óta, bár fontos megemlíteni, hogy a németek akkor is nagyon negatívan nyilatkoztak az Egyesült Államokról, amikor még Barack Obama volt az elnök (aki egyébként népszerű volt Németországban).

A németeknek már Trump hatalomra kerülése előtt feltűnt, hogy az USA nem ugyanúgy kezeli a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, mint ők. Például a Volkswagen elleni amerikai boszorkányüldözés már Obama alatt megkezdődött és mára messze meghaladta azt, amivel a vállalatnak akár otthon, akár bárhol máshol Európában szembe kellett néznie. Trump panaszkodása a német autóiparra pedig csak hab volt a tortán.

Éleződik a helyzet

Most pedig egy újabb érthetetlen gazdasági ellentmondás bontakozik ki, mégpedig az amerikai védővámok fenyegetésének árnyékában. Miközben Trump azt hangoztatta, hogy nem csak Irán számíthat szankciókra, hanem minden olyan ország, amely segítséget nyújt neki nukleáris programjában, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nemrég közölte: amennyiben Phenjan eleget tesz az elvárásoknak és beleegyezik atomfegyverprogramja teljes felszámolásába, az Egyesült Államok feloldhatja az Észak-Korea elleni szankciókat. Most akkor hogy is van ez? Nem éppen erről szólt az iráni atomalku is?

„Tehát az amerikai cégek hamarosan képesek lesznek üzleti tevékenységet folytatni Észak-Koreában, az európai vállalatoknak azonban ugyanez meg lesz tiltva Iránnal” – írta Mark Schieritz kommentátor a Twitter-en. Schieritz egyik cikke múlt vasárnap jelent meg a Die Zeit hetilapban, amelyben azt állította, hogy az Egyesült Államok jelenleg inkább Európa riválisa, mint partnere. Szerinte eljött az ideje, hogy Európa szembeszálljon az USA-val és szemet szemért alapon válaszoljon az „amerikai zsarolásra”. 

Nem sok kell, hogy a németek valóban bedühödjenek

Mint fentebb is írtuk, az óvatos, Merkel által vezetett német elit, amely még mindig, minden helyzetben kompromisszumra törekszik, mindeddig elfojtotta az Amerika-ellenes érzéseket. De ez az álláspont nemsokára tarthatatlanná válhat, amikor a németek valóban felismerik: országuk már egyáltalán nem jár jól azzal, hogy az Egyesült Államok szövetségese.

A többség nem tud elképzelni egy olyan helyzetet, amelyben az amerikai katonáknak kell megvédeniük Németországot az agressziótól. Ehhez hozzájön, hogy növekszik az értékek közötti különbség, a partnerség gazdasági előnyei pedig egyre kisebbek, így az Amerika-ellenesség egyre vonzóbb politikai kártyává válhat.

Németország tett egy szívességet az Egyesült Államoknak azáltal, hogy nem vágyott vezető szerepre az újraegyesítése óta eltelt évtizedekben. Nem garantálható azonban, hogy Merkel után sem lesz erőteljesebb álláspontja ezzel kapcsolatban, akkor pedig felhasználhatja az Európai Uniót az ambíciói elérésére. És még ha a Trump-adminisztráció után lágyabb hangvételű amerikai kormány következik is, az évek óta épülő bizalmatlanság nem tűnik el egyik napról a másikra.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »