Az Egyesült Államok kilép az iráni atomalkuból

Donald Trump amerikai elnök kedden Washingtonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből.

Donald Trump szörnyűnek és egyoldalúnak nevezte a megállapodást, amely szerinte nem hozott békét és nem is fog. Mint fogalmazott, Irán támogatja a terrorizmust – a Hezbollah libanoni, és a Hamász palesztin mozgalmat, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot -, destabilizálni próbálja a Közel-Keletet.

Rámutatott, hogy az egyezmény aláírása óta jelentősen nőttek az iráni katonai kiadások, miközben az iszlám köztársaság gazdasága rosszul teljesít. Azt mondta, a nukleáris program korlátozásáról született iráni ígéret valójában egy nagy hazugság volt. Az amerikai elnök a Fehér Házban tartott nyilatkozata után rendeletet írt alá Irán elleni szankciók visszaállításáról.

Az amerikai elnök, Donald J. Trump Iránnal kapcsolatos bejelentést tesz a Fehér Házban, Washingtonban, 2018. május 8-án. EPA/MICHAEL REYNOLDS

Az amerikai elnök, Donald J. Trump Iránnal kapcsolatos bejelentést tesz a Fehér Házban, Washingtonban, 2018. május 8-án. EPA/MICHAEL REYNOLDS

Mi várható?

Trump bejelentése után az a fő kérdés, hogy Teherán milyen lépésekkel válaszol. Az iráni külügyminiszter hetekig azt hajtogatta, hogy az amerikai szankciók ismételt életbe léptetése semmissé tenné a megállapodást, és így Teherán is kénytelen lenne felmondani azt. Hétfőn azonban Róháni elnök már arról beszélt, hogy országa esetleg Washington kivonulása után is teljesítheti vállalt kötelezettségeit, ha az Európai Unió megfelelő garanciákat tud ajánlani. Nagyon is kétséges azonban, hogy Európa képes-e hiteles biztosítékokat adni.

Az atommegállapodás hatályba lépése után Irán rendszeresen panaszkodott amiatt, hogy az európai bankok és vállalkozások továbbra is inkább távol maradnak Irántól az Egyesült Államok megtorlásától tartva.

  • Bankválság fenyeget
Gazdasági szempontból az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a beruházások elakadtak, félbeszakadtak, így az ország napjainkban annak a hitelválságnak a sajátos verziójától szenved, ami egy évtizede ledöntötte a lábukról a nyugati bankokat.

A rossz hitelek aránya a hivatalos közlés szerint a teljes hitelállomány 11%-a, ami ugyan javuló tendenciát mutat a 2013-as 15%-kal összehasonlítva, de még mindig veszélyesen magas, ráadásul ez a hivatalos becslés – a valós adat akár ennél sokkal magasabb is lehet.

Becslések szerint 200 milliárd dolláros hiány van a rendszerben, így nagy a valószínűsége annak, hogy probléma esetén a kormány nem lesz képes fedezni a kármentést.

Nem az atomalku, hanem a közelgő bankválság Irán legnagyobb gondja

A globális pénzügyi rendszerben minden olyan szorosan összekapcsolódik és függ a New York-i pénzügyi központtól, hogy lényegében lehetetlen olyan üzletet kötni, amely teljesen független az amerikai rendszertől. Ez a körülmény óriási mozgásteret nyújt Trump számára, amikor azzal fenyegetőzik, hogy az Egyesült Államok hátat fordít mindenkinek, aki gazdasági kapcsolatokat ápol Iránnal.

A fenti fenyegetést az atomalku felmondását bejelentő beszédéből sem hagyta ki, Trump ugyanis kijelentette, hogy nem csak Irán számíthat szankciókra, hanem minden olyan ország, amely segítséget nyújt Iránnak nukleáris programjában. 

Forrás: MTI / Bloomberg / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »