Gyenge a beruházási aktivitás a brit gazdaságban

A Bank of England kormányzója szerint a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanságok miatt jóval gyengébb a beruházási aktivitás a brit gazdaságban, mint más fejlett ipari gazdaságokban. Mark Carney ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy előbb-utóbb folytatódik a pénzügypolitika tavaly novemberben kezdett szigorítása.

Carney a BBC televízió csütörtök esti interjúműsorában kifejtette: a Brexit-folyamattal kapcsolatos bizonytalanságok megakadályozták, hogy a brit gazdaságban is meredek növekedésnek induljon az üzleti beruházások értéke, hasonlóan ahhoz a jelentős beruházási élénküléshez, amely a legutóbbi időben más nagy gazdaságokban tapasztalható.

A brit jegybank vezetője szerint a 2016 eleje óta eltelt időszakban jóval kisebb értékű beruházás valósult meg a brit gazdaságban, mint amennyit egyébként várni lehetett volna. Carney szerint ez azt is jelenti, hogy nem javul a termelékenység, ez pedig korlátozza a bérnövekedés ütemét.

A Bank of England kormányzója nem először hívja fel a figyelmet erre a jelenségre. Néhány héttel ezelőtt, egy üzleti rendezvényen azt mondta: a beruházási érték százalékos növekedési üteme a többi fejlett ipari gazdaságban kétszámjegyű, a brit gazdaságban ugyanakkor „az egyszámjegyű tartomány alsó széle felé jár”.

Hozzátette: a nominális brit hazai össztermék (GDP) 2018 elején máris egy százalékkal alacsonyabb volt annál a szintnél, amelyet a Bank of England a brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott – a kilépést pártolók által szűk, 51,9 százalékos többséggel megnyert – népszavazás előtt erre az időszakra várt. Carney szerint ez több tízmilliárd fontnak megfelelő aktivitási veszteséget jelent.

Csütörtök esti BBC-nyilatkozatában Mark Carney mindazonáltal egyértelmű utalást tett arra, hogy a Bank of England folytatja monetáris politikájának tavaly novemberben elkezdett szigorítási ciklusát, bár a korábbiaknál bizonytalanabb jelzést adott azzal, hogy úgy fogalmazott, „a következő néhány évben lehet számítani néhány kamatemelésre”. Elmondta: „valószínű”, hogy az idén is lesz kamatemelés, de nem akar „túlságosan ennek időzítésére összpontosítani”.

A legnagyobb horderejű gazdasági döntések a következő években a Brexit-tárgyalásokon születnek, és a Bank of England e döntések hatásaihoz igazítja majd monetáris politikáját, annak érdekében, hogy a gazdaság stabil pályán maradjon – fogalmazott a brit jegybank vezetője.

A londoni pénzügyi elemzői közösség eddigi várakozása az volt, hogy a Bank of England monetáris tanácsa már legközelebbi, májusi kamatdöntő ülésén újabb kamatemelést jelent be. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics jelenlegi előrejelzése például az, hogy a brit jegybank az idén három kamatemelést hajt végre, és az elsőt ezek közül már a jövő hónapban bejelenti.

A Bank of England tavaly novemberben, tíz év után először emelte alapkamatát, 0,25 százalékponttal a jelenleg is érvényes 0,50 százalékra. A 2016 augusztusában végrehajtott legutóbbi kamatcsökkentés és a tavaly novemberi kamatemelés között érvényben tartott 0,25 százalékos alapkamat az 1694-ben alapított Bank of England eddigi történetének mélységi kamatrekordja volt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »