Újra problémás lehet a Brexit-számla ügye

Jogilag kötelezővé kell tenni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről előző héten elért megállapodást – közölte kedden Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) Brexit-ügyi főtárgyalója, aki szerint félő, hogy ellenkező esetben a brit kormány kifarol az egyezségből, ha a tárgyalások második szakasza nem London elvárásai szerint alakul.

A feleknek hosszú hónapok után végül múlt pénteken sikerült megállapodásra jutniuk a szigetország távozásának legfontosabb feltételeiről. David Davis, a Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter azonban hétvégén kijelentette, ennek „nincs jogi kötelező ereje”, vagyis ha a kilépési tárgyalások végén nem születik egyezmény, akkor London nem fizeti ki az EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségeit.

Ez a megjegyzés meglehetősen nagy felháborodást váltott ki Brüsszelben.

Verhofstadt hangsúlyozta, hogy Davis „elfogadhatatlan” kijelentései „aláássák a bizalmat” a két oldal között, szerdai határozatában az EP ezért „ragaszkodni fog ahhoz, hogy az egyezményt mihamarabb alakítsák kötelező érvényű jogi szöveggé”.

Az EP szerdai plenáris ülése elé kerülő ötpárti határozattervezetben kiemelték: a Brexit-tárgyalások második szakasza kizárólag akkor kezdődhet meg, ha az előző heti egyezséget teljes mértékben tiszteletben tartják és mielőbb kötelező erejű jogi szöveggé teszik. Mint Verhofstadt elmondta, értesülései szerint az Európai Parlamenthez hasonlóan a bennmaradó tagállamok vezetői is szigorítani fogják az álláspontjukat.

Philippe Lamberts, az EP zöldpárti frakciójának vezetője azon véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Királyság hozzáállása hátráltatni fogja a kereskedelmi egyezmények megkötésére irányuló jövőbeli brit erőfeszítéseket.

Hétfőn az Európai Bizottság illetékes szóvivője elismerte, hogy a megállapodás egyelőre jogilag valóban nem kötelező érvényű, mindössze a bizalmon alapul.

Diplomáciai források szerint az EU-brit jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló egyeztetések legkorábban márciusban kezdődhetnek meg, amennyiben a „huszonhetek” vezetőinek e heti csúcstalálkozóján jóváhagyják a második tárgyalási szakasz megindítását.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »