Németország túl sok szenet éget

Németország hírneve, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem vezetője nem teljesen megérdemelt.

Németországot széles körben világelsőnek tekintik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A megújuló energiaforrásokba történő beruházásoknak köszönhetően a szélenergia és a napenergia a teljes német energiaszükséglet egyharmadát teszi ki. Németország azon célja, hogy 2020-ig 40 százalékkal csökkentse a széndioxid-kibocsátást, sokkal ambiciózusabb, mint az összeurópai vagy az amerikai cél.

Miután az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, Angela Merkel kancellár még elszántabb lett.

“Nem várhatjuk meg, hogy a Földön az utolsó ember is meggyőződhessen az éghajlatváltozás tudományos bizonyítékairól” – mondta.

A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, vagy röviden csak párizsi egyezmény (franciául: Accord de Paris) egy, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) tagjai által kötött megállapodás, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. A megállapodást 195 ország képviselői tárgyalták a 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencián, majd a kongresszus december 12-én elfogadta azt. 2017. augusztusáig 195 UNFCCC tagállam írta alá a megállapodást, melyek közül 169 lett tagja.

A párizsi megállapodásban minden ország maga határozza meg saját hozzájárulását annak érdekében, hogy enyhítse a globális felmelegedést.

Kapcsolódó cikkünk: Szíria is csatlakozik a Párizsi Klímaegyezményhez

Mindezek ellenére van egy nyugtalanítóbb oldala is a német történetnek: az ország még mindig 40 százalékban szénből nyeri energiáját, ami nagyobb arány, mint bármely másik európai országé. A használt szén nagyrésze lignit, ami a legmocskosabb szénfajta. Ennek eredményeképpen Németország messze van a 2020-ra kitűzött céltől.

A lignit a legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén. Nagy nedvesség- és hamutartalma miatt fűtőértéke alacsony, viszont előnye, hogy nagy mennyiségben található nem túl vastag takarórétegek alatt, ezért külfejtéssel viszonylag egyszerűen kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt csak erőművekben lehet gazdaságosan elégetni. A lignit égési hatékonysága a legrosszabb a fosszilis tüzelőanyagok közül, valamint égése során az egészségre ártalmas vegyi anyagok kerülnek a levegőbe.

A nyári választási kampány során Merkel nagyrészt elkerülte a témát, hirtelen azonban a politika megváltozott. A kancellár küzd, hogy új kormányt alakítson, és a Zöld Párt – a három lehetséges koalíciós partner egyike – ragaszkodik ahhoz, hogy a széntüzelésű erőműveket kezdjék el bezárni – a leginkább szennyező 20-at mégpedig azonnal. Ez önmagában persze nem oldaná meg a problémát, de érezhető kibocsátáscsökkentést eredményezne, ami az egyetlen módja annak, hogy a 2020-as cél vállalható legyen.

Nem csak politikai megfontolásból kellene Merkelnek engednie a kérésnek. A német munkanélküliség rekord alacsonyan van és több ezer új munkahely nyílt a megújuló energia piacon – ez egy jó alkalom lenne arra, hogy a szénbányászokat és a szénüzemi dolgozókat áthelyezzék más típusú munkakörökbe. A villamosenergia-piacon túlkínálat van, ezért  néhány szénerőmű bezárása rövid távon nem emelné jelentősen a fogyasztók által fizetett energia árát.

Előretekintve, a széntüzelésű villamosenergia-erőművek korszakának lezárására a legjobb érv a szén folyamatosan emelkedő ára. Ezen a téren jó hírek vannak: az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének ígéretes reformja csökkenteni fogja a kibocsátási engedélyek túlkínálatát. 2020-ig a Bloomberg Energy Finance elemzése szerint a szén ára háromszorosára fog emelkedni, a tonnánkénti 24 eurós ár pedig elég magas lesz ahhoz, hogy távol tartsa az európai országokat a szén használatától.

Kibocsátáskereskedelem alatt a környezetvédelmi szabályozásnak azt a módját értjük, amelyben nem egyes szennyező létesítmények számára határoznak meg egyedi határértékeket, hanem egy adott szennyezőanyag országosan, összességében megengedhető maximális kibocsátását, és a szennyező létesítményeket gazdasági ösztönzőkkel bírják rá a kibocsátások csökkentésére.

Grevenbroich, 2017. november 10. "A fosszilis energiahordozóknak nincs jövője" jelentésű fényfeliratot vetít a Neurath szénerőműre a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet a nyugat-németországi Grevenbroich településnél, az ENSZ 23. nemzetközi klímakonferenciájának (COP 23) otthont adó Bonntól 60 kilométerre 2017. november 10-én hajnalban. Az éghajlatváltozás okozta globális kihívásokra megoldást kereső éves tanácskozást idén november 6. és 17. között rendezik a Fidzsi-szigetek elnökletével. (MTI/EPA/Sascha steinbach)

Grevenbroich, 2017. november 10.
“A fosszilis energiahordozóknak nincs jövője” jelentésű fényfeliratot vetít a Neurath szénerőműre a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet a nyugat-németországi Grevenbroich településnél, az ENSZ 23. nemzetközi klímakonferenciájának (COP 23) otthont adó Bonntól 60 kilométerre, 2017. november 10-én hajnalban. Az éghajlatváltozás okozta globális kihívásokra megoldást kereső éves tanácskozást idén november 6. és 17. között rendezik a Fidzsi-szigetek elnökletével. (MTI/EPA/Sascha steinbach)

Ez úgy történik, hogy a maximális kibocsátást lebontják szabadon forgalmazható kibocsátási egységekre (ezek az egységek a tulajdonost feljogosítják egy egységnyi szennyezés kibocsátására), a szennyező létesítményeket pedig kötelezik kibocsátásaik nyomon követésére, illetve arra, hogy a valós kibocsátásaiknak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységeket vásároljanak (az államtól, vagy egymástól).

Forrás: Bloomberg/Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Pristina, 2018. április 26.
Hashim Thaci koszovói elnök (j) és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megbeszélést folytat Pristinában 2018. április 26-án. (MTI/EPA/Petrit Prenaj)

Koszovó elsődleges célja a teljes jogú EU-tagság elnyerése

Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök, s utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

Read More »
Phenjan, 2018. április 10.
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (k) a párt központi bizottsága politikai bizottságának ülésén Phenjanban 2018. április 9-én. (MTI/EPA/KCNA)

Kim Dzsong Un egy nagy kérdőjel az USA számára

Az amerikai hírszerzési szakértők gőzerővel próbálják felvázolni Kim Dzsong Un személyiségét, hogy Donald Trump elnök tudja, tulajdonképpen kivel készül tárgyalóasztalhoz ülni. Az elemzők azonban óriási kihívással szembesülnek, ugyanis a titokzatos észak-koreai diktátorról nagyon kevesen tudnak bármi érdemlegeset.

Read More »