A Geely komoly befektetéseket tervez a Protonba és a Lotus Carsba

A kínai Geely járműipari cég, amely nemrég megvásárolta a legnagyobb malajziai autógyártó, a Proton 49,9 százalékát, bejelentette, hogy legalább 40 millió dollárt fektet a vállalatba.

A májusi ügylet révén a kínai céghez került a Proton 51 százalékos tulajdonrésze a brit Lotus Cars sportautógyártóban is, amelybe a Geely 65 millió dollárt fektet be – hétvégi bejelentés szerint. A Geely egyebek között a svéd Volvo Car Corp. autógyárnak, valamint a London Taxi Co. vállalatnak is a tulajdonosa. A kínai cég délkelet-ázsiai terjeszkedésének része a Proton felvásárlása.

A Protont 1983-ban alapították, egy évtizeddel később a piaci részesedése 74 százalék volt Malajziában. Tavaly a piaci részesedése azonban már csak 12 százalék volt, részben mert a cég termékei idejétmúltak, nem veszik fel a versenyt a külföldi gyártók autóival, miközben nem épült ki szakszervizhálózat sem.

Idén május elején jelentették be, hogy a Geely megvásárolta a dán Saxo Bank 26 százalékát, és ezzel a pénzintézet főrészvényese lett. A Saxo Bank a Zhejiang Geely Holding első befektetése a pénzügyi szektorban.

A Geely az egyik legnagyobb független kínai autógyártó. Története 1986-ban kezdődött hűtőgépek gyártásával, majd a 1990-es évek elején készítette el első motorkerékpárját, 2002-ben pedig  kibocsátotta első autóját. A Volvót 2010-ben vásárolta meg a Ford Motortól.

Még több autós hír itt.

Forrás: MTI/AP

Felkapott hírek

Friss hírek

Brüsszel, 2017. december 8.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke fogadja Theresa May brit miniszterelnököt a bizottság brüsszeli székházában 2017. december 8-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Másfél év telt el és a neheze még hátravan: itt tart most a Brexit

London várakozásához képest kéthónapos késéssel, de megszületett a brit kormány által várva várt döntés: az Európai Unió pénteki csúcstalálkozóján az unióban maradó tagállamok állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy el lehet kezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folyó tárgyalássorozat második szakaszát, amelynek elsődleges célja a Brexit utáni kapcsolatrendszer kialakítása.

Read More »