A még megmaradt ellenzék az elnöki rendszer ellen kampányol Törökországban

A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) megkezdte csütörtökön az április 16-ára kiírt népszavazás előtti kampányát a végrehajtó elnöki rendszer bevezetése ellen – írta a Dogan török hírügynökség. A HDP Isztambulban, Izmirben és Diyarbakirban párhuzamosan tartott rendezvényeket.

Osman Baydemir HDP-szóvivő isztambuli felszólalásában kiemelte: az alkotmánynak, amely a társadalom együttélésének gyógymódja, egyeztetések útján, közös nevezők mentén kell létrejönnie. Rámutatott: rendkívüli állapot idején, a félelem atmoszférájában nem alakítható ki olyan alaptörvény, amely Törökország egészét átfogja, beleértve a HDP-t.

Filiz Kerestecioglu, a párt frakcióvezetője beszédében azon véleményének adott hangot, amely szerint az alkotmánymódosítással Törökországban autoriter rendszer valósulna meg. Sirri Süreyya Önder ankarai HDP-képviselő Izmirben úgy fogalmazott, hogy az áprilisi referendumon már a nem-szavazatok győztek, csak „még nem tudnak róla”.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) múlt szombaton kezdte meg az alkotmánymódosítás melletti kampányát. Az AKP az ország stabilitását látja az elnöki rendszerben. A hatóságok korábban a HDP két társelnökét, több politikusát és számos önkormányzati elöljáróját előzetes letartóztatásba helyezték. Az érintettek állítólag kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezettel. A török parlamenti képviselőket a törvényhozás tavaly fosztotta meg mentelmi joguktól.

A HDP szerint az elnöki rendszerrel Törökország vezetése egyszemélyűvé válik, aki az állampárt élén állva rendeletekkel irányít, az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága pedig elvész.

A HDP-hez hasonlóan a nem-szavazatok mellett érvel a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) is. A nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) kommunikációja nem egységes. A MHP egy része az elnöki rendszer bevezetése mellett, egy része az ellen szólal fel.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »