Újabb piacvédő intézkedést tervez az Európai Bizottság

Új dömpingszámítási módszerre tett javaslatot az Európai Bizottság szerdán a tisztességes kereskedelem szabályainak betartása érdekében az Európai Unióba irányuló importnál.

Az uniós bizottság javaslata olyan országokból érkező behozatalra vonatkozik, amelyekben jelentős piaci torzulás jellemző, vagy az állam széles körű befolyást gyakorol a gazdaságra. A bizottság az uniós szubvencióellenes jogszabályának szigorítására is javaslatot tett, hogy a jövőben a vizsgálatok során feltárt támogatás is figyelembe vehető legyen, és megjelenjen a kivetett végleges vámokban.

A javaslat azt kívánja biztosítani, hogy az Európa számára rendelkezésre álló piacvédelmi eszközökkel kezelhetők legyenek a nemzetközi kereskedelemben előforduló kapacitásfeleslegek.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Hangsúlyozták, az uniónak biztosítania kell, hogy piacvédelmi eszközei továbbra is hatékonyan kezeljék az egyes országokat jellemző jelentős piaci torzulásokat, amelyek ipari kapacitásfeleslegekhez vezetnek, arra késztetve az exportőröket, hogy dömpingáron értékesítsék termékeiket az uniós piacon. Ez kárt okoz az európai iparágaknak, ezáltal elbocsátásokat és üzembezárásokat eredményezhet.

Az uniós bizottság a javaslatot részletezve arról tájékoztatott, hogy a jelenlegi szabályok szerint rendes piaci körülmények között a dömping számítása során az adott termék unióba irányuló exportja esetén alkalmazott árat vetik össze az áru belföldi áraival vagy költségeivel. Ez a megközelítés a továbbiakban is érvényesül, de kiegészül az új, országsemleges módszertannal, amely egyformán vonatkozik majd minden Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagra, és figyelembe veszi a gazdaságra gyakorolt állami befolyás miatti torzulásokat is.

A torzulások meghatározása során számos kritériumot figyelembe fognak venni, például az állami politikákat és befolyást, az állami tulajdonú vállalkozások széles körű jelenlétét, a belföldi cégek előnyben részesítését és a pénzügyi szektor függetlenségét. A bizottság különjelentéseket készít majd azokról az országokról vagy ágazatokról, amelyekben torzulásokat állapított meg – tették hozzá.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »