Vegyi fegyvert vetettek be Szíriában, az ENSZ BT katonai akciót helyezett kilátásba

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban elítélte pénteken az olyan mérgező anyagok szíriai bevetését, mint a klórgáz, és katonai akciót helyezett kilátásba azon háborús felekkel szemben, amelyek ezt megteszik a jövőben.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértőinek „nagy megbízhatóságú” megállapításai szerint Szíriában tavaly klórgázt vetettek be fegyverként három, ellenzéki ellenőrzés alatt álló falu ellen. Az erről szóló jelentést január elején megkapták az ENSZ BT tagjai is.

A három támadásban 13-an haltak meg, de összesen 350-500 ember kapott mérgezést. A jelentés nem nevezi meg, hogy melyik felet tartja felelősnek a klórgáz használatáért, de a szíriai rezsim fő bírálói közé tartozó Egyesült Államok és más országok szerint a felelősség egyértelműen a kormányzatot terheli. Az érintett falvakat a kérdéses időszakban az ellenzék tartotta ellenőrzése alatt, a kormányerők támadtak, és csak a hivatalos hadsereg rendelkezik helikopterekkel. Damaszkusz viszont már többször tagadta, hogy vegyi fegyvert használt volna a szíriai belháborúban.

Hivatalos listák szerint a klórgáz nem számít vegyi fegyvernek, ennek ellenére fegyverként való bevetését az OPCW a nemzetközi jog megsértésének tartja, és a BT-tagok egy része nemrég kiadott egy közös állásfoglalást, miszerint vegyi anyagok fegyverként való használata minden esetben fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra.

A BT pénteki elítélő határozatában nem szerepel olyan vád, amely szerint a szíriai kormányhadsereg vetette be a klórt, mert így Oroszország – mint a szíriai kormány szövetségese – megvétózta volna azt. Csak a vétójoggal nem rendelkező Venezuela nem szavazta meg a határozatot a 15 tagország közül, tartózkodott arra hivatkozva, hogy az OPCW általi vizsgálat még nem fejeződött be.

A határozatban szerepel, hogy az ENSZ alapokmánya 7. fejezetének megfelelően katonai erővel ki lehet kényszeríteni annak betartását.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »