Bulgária: megalakult a szélsőjobboldali-szocialista kormány

Bulgáriának új kormánya van, nem is akármilyen – papíron szakértőkből álló kabinet, a valóságban viszont a szocialisták, a törökök és a szélsőjobboldal felosztotta egymás között a hatalmat és az ország javait. Oligarchagyanús nevek, régi káderek, pártkatonák – van itt minden, ami egy politikusi szem-szájnak ingere. Az Európai Bizottság és az elemzők egyöntetűen szkeptikusak. A baloldali oligarchia felváltja a jobboldali erőembereket – a bolgár belpolitika messze jár az európai normáktól.

A fordulópont

A 2013-as esztendő politikai és társadalmi válságot hozott Bulgária lakosságára, februárban tömegtüntetések alakultak ki az ország nagyobb településein. Az emberek megelégelték az 1990 óta kormányzó oligarchákat, valamint a meddő politikájuk miatt kialakuló rendkívül alacsony életszínvonalat. A lakosság az egész politikai elit ellen tüntetett, amelynek szerves része volt többek között a Bolgár Szocialista Párt (BSzP), a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSz) és a szélsőjobboldali Ataka.

Miután lemondott az addig kormányzó GERB, valamint két és fél hónapig súlytalan ideiglenes kormány irányította a válságba került balkáni országot, május 12-én megtartották az előrehozott parlamenti választásokat. Azokat a választásokat, amelyektől a lakosság politikai és legfőbbképpen morális megújulást várt volna el. Már a választásokat megelőző kampányidőszak garantálhatta, hogy a velejéig korrupt politikai elit megőrzi helyét a bolgár döntéshozatali hierarchia csúcsán és minden utat eltorlaszol az alulról építkező, gyenge, civil kezdeményezések előtt. A választások eredménye látványosan visszatükrözte a politikai reménytelenség szituációját – csak a négy felsorolt párt jutott be a 42. bolgár országgyűlésbe. Bejutottak, na de milyen aránnyal – a baloldalnak (BSzP-DPSz) közösen 120 mandátuma volt, a jobboldalnak (GERB, Ataka) is pont ugyanennyi. Patthelyzetre került volna sor, ha nem alakul meg Európa és talán a világ egyik legbizarrabb koalíciója – a szocialisták, a törökök és a törökellenes (és Európa szemében rendkívül szalonképtelen) nacionalisták szövetsége.

A GERB, amelyet négy éven át azzal vádoltak, hogy rendőrállamot épített ki, ellenzékbe vonult, viszont csak a napokban derült ki, hogy mennyire cseberből vödörbe típusú politikai átalakulás ment végbe Bulgáriában. A Plamen Oresarszki volt szocialista (papíron független) pénzügyminiszter által vezetett kabinet miniszteri listája láttán kiderült, hogy a leendő kormány sokkal inkább pártoktól vezérelt, mintsem hogy szakértőkből álló pártfüggetlen testület lenne.

A bolgár belpolitikát ismerő szem egyből kiszúrhatja, hogy a lista összeállítója próbált egy pártpolitikai egyensúlyt teremteni annak elkészítése során. A kisebb koalíciós partner szerepét betöltő török-liberális DPSz négy minisztert is delegál a kabinetbe (Ademov, Bencseva, Mihajlova és Dánov). Dánov és Bencseva neve rendkívüli felháborodást keltett az ellenzék soraiban. Előbbi, vállalatain keresztül, ismert szereplője volt a 2008-as nagy sikkasztási botránynak, amikor az Európai Unió többszáz millió eurónyi uniós támogatást fagyasztott be, ezzel büntetve Szófiát a mértéktelen korrupció miatt. Bencsevát viszont szakmája miatt érte támadás, a professzornő lingvisztikát végzett, ám szakterülete csak bajos módon kapcsolódik az ifjúság és a sport területeihez.

Krisztian Vigenin, Angel Najdenov és Dragomir Sztojnev Szergej Sztanisev (a BSzP elnöke) közeli embereinek számítanak, így ők a pártkatonák kategóriába kerülnek. Cvetlin Jovcsev ügynöki és nemzetbiztonsági múltja miatt szintén ellenérzéseket kiváltó személy – aligha merülhet fel valakiben kétely afelől, hogy pártpolitikai ismeretsége sok értékes információval szolgálhatja a szocialistákat. Petar Csobanov, Petar Sztojanovics és Zinaida Zlatanova pedig a szakértői értékét próbálják emelni a kormánynak Brüsszel szemében. A brüsszeli vezetés azonban rendkívül elégedetlen Bulgáriával és a szocialisták tervével. Az Európai Parlamentben az Európai Néppárt (EPP) hevesen nekitámadt az Európai Szocialista Párt (S&D) bolgár tagjaira, azzal vádolva őket, hogy xenofób és EU-ellenes pártokkal lépnek koalícióba. Romániában és Bulgáriában is felháborodást keltett Günter Oettinger német energiaügyi biztos kijelentése, a biztos szerint egyes uniós tagországok, köztük Bulgária, Románia és Olaszország, kontrollálatlanok.

Brüsszelnek nem tetszik, üres programterv

Nem csoda, hogy ilyen álláspontot képvisel Brüsszel Szófia iránt, az új kormány hajmeresztő terveket helyezett kilátásba. Az állami pénzekkel történő visszaéléseket generáló belenei atomerőmű projektjét kívánják újjáéleszteni a szocialista–szélsőjobboldali döntéshozók. Az 1980-as évekből származó pénzemésztő gödörként aposztrofált energetikai nagyberuházást az előző, GERB vezette kormány 2012-ben véglegesen leállította, ám a szocialisták 2013 januárjában népszavazást írtak ki, hogy folytassák-e. Alacsony részvételi aránya miatt a népszavazás sikertelennek bizonyult, ám a megjelentek több mint a fele az új atomerőmű megépítése mellett döntött. Közvélemény-kutatások szerint a lakosság nagyobb része ellenzi, azért mert veszélyesnek látja az áramár hírtelen megugrása miatt. A beruházás elleni fő kritikák között szerepel többek között a magas költségek (valószínűleg orosz hitelből valósulna meg), a túlzott orosz energiafüggőség és az energiamaffia megerősödése.

Várhatóan azonnali tárgyalások kezdődnek meg a bolgár kormány és a Roszatom között a 1,25 milliárd euros orosz kártérítési kereset ügyében. Az oroszok a beruházás leállítását követően kártérítésért folyamodtak az elvárt haszon kiesése, valamint az eddig elkészített infrastruktúra miatt. Másik kétes döntése az új kabinetnek az offshore cégek állami megrendelések elnyerését tiltó tervezet visszavonása – a korrupciós problémákkal küzdő közbeszerzések területe ettől a döntéstől még inkább átláthatatlanná válhat a jövőben. A tervben minden esetre szerepel az eddig elnyert közbeszerzések revíziója, a közbeszerzések 98 százalékát a vállalatok alig 2 százaléka nyerte el az elmúlt években. Az egyik kételyes pont az új kormánytervben a 3 hónapos állami tartozások törlesztése, amely éreztetni fogja hatását a költségvetésen.

Összességében igen keveset tudhatunk meg a szélsőjobboldali támogatással regnáló baloldali kormány terveiről – rövidtávon bizonyos egyszeri szociális juttatások növelésével kívánják erősíteni a kormány szociális szárnyát. Többek között 240-től 310 levára (1 leva ~ 150 forint) kívánják emelni a gyermeknevelési támogatást, valamint a kezdő diákok beiskoláztatási segélyét.

A szocialisták folytatnák a GERB által elkezdett infrastrukturális beruházásokat és előtérbe helyeznék az energiaszektor liberalizációját. További jó pont lehet, ha megtartanák a Valuta Tanács által garantált fiskális stabilitást, ám fontos lenne törekvéseket tenni az életszínvonal növelésére is (erről pedig alig olvashatunk az „Oresarszki-programban”). A magas munkanélküliség ellen 250 ezer új munkahely létrehozásával kíván küzdeni, külön helyet kap az európai szocialisták fiatalkori munkanélküliség kezelésére létrehozott kezdeményezés. Nagyobb hangsúlyt kapnának a munkanélküli fiatalok szakmai gyakorlatban történő, valamint a kistérségek szakképzetlen munkakeresőinek foglalkoztatása.

A minimálbért a mandátum végére 450 levára kívánják emelni (~70 ezer forint) a jelenlegi 310 levás szintről, továbbá bevezetnék a családbarát adózást, ha a költségvetés lehetővé teszi 2015 után.