A Pentagonnak köze volt a titkos iraki kínzóközpontokhoz

Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter és David Petraeus tábornok, a CIA volt igazgatója is tudott az Irakban tevékenykedő vallási rendőrkommandókról, amelyek titkos börtönöket és kínzóközpontokat működtettek, hogy információkat csikarjanak ki a lázadókból – írta honlapján szerda este a The Guardian című londoni napilap.

Az újság és a BBC arab nyelvű adása, a BBC Arabic a Wikileaks kiszivárogtató portál által közzétette információk alapján kezdett nyomozni az ügyben, filmet készített róla, megszólaltatva a kínzások amerikai és iraki szemtanúit egyaránt.

A The Guardian azt írja, hogy az Egyesült Államok a közép-amerikai „piszkos háborúk” egyik veteránját, James Steele nyugalmazott ezredest küldte Irakba, hogy felügyelje a vallási rendőri osztagokat, amelyek titkos börtönöket és kínzóközpontokat létesítettek. A lap szerint az amerikai megszállás idején ezek csoportok a legszörnyűbb kínzásokat hajtották végre, és felgyorsították az ország sodródását a teljes polgárháború felé.

Az 58 éves James Steele a különleges erők veteránja volt, amikor Donald Rumsfeld akkori védelmi miniszter megbízta őt azzal, hogy iraki félkatonai csoportokat szervezzen egy szunnita lázadás leverésére – derült ki a The Guardian és a BBC Arabic kutatásából.

Miután a Pentagon engedélyezte a síita milíciáknak, hogy csatlakozzanak a biztonsági erőkhöz, a különleges rendőri kommandó (SPC) tagsága jócskán gyarapodott az olyan erőszakos síita csoportokból, mint amilyen a Badr Brigádok nevű milícia is volt.

James Steele mellett dolgozott James H. Coffman ezredes is a több millió dolláros amerikai támogatással létrehozott fogolyközpontokban. Coffman közvetlenül David Petraeusnak tett jelentéseket, akit 2004 júniusában vezényeltek Irakba, hogy megszervezze az iraki csapatok kiképzését. Steele 2003-től 2005-ig szolgált Irakban, és közvetlenül Donald Rumsfeld védelmi miniszternek tett jelentéseket.

mti

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »