Kína elkezdi gazdasági erejét a hadseregre fordítani

Richard McGregor, a Lowy Intézet Kelet-Ázsiáért felelős vezető munkatársa december 11-én a Corvinus Egyetemen tartott előadást a Hszi Csin-ping-korszakról. Az eseményt az ausztrál nagykövetség és a Corvinus Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke szervezte.

„Nagyon fontos megérteni, hogyan működik Kína. Szovjet hardveren fut, de kínai szoftveren” – mondta a neves ausztrál kutató. Hangsúlyozta, hogy Kína hatalma az elmúlt öt évben kifejlesztett gazdasági erejéből fakad.

Miközben az Egy övezet, egy út kezdeményezés egyre inkább üres fogalommá válik, Kína az elmúlt évtizedekben egész Afrikára, Eurázsiára és az ázsiai-csendes-óceáni térségre kiterjesztette kereskedelmi kapcsolatait. Oroszország sem kivétel ez alól.

A háború ellenére a két ország közötti kereskedelem virágzik. „Azt hiszem, Kína a jövőbeni harcok miatt akarja Oroszországot maga mellett tudni” – mondta McGregor. A kutató rámutatott, hogy az elmúlt évtizedhez képest valószínűleg csökken a kínai befektetések nagysága külföldön, miközben a meglévő kereskedelmi partnerségek továbbra is virágoznak.

„Kína elkezdi gazdasági erejét a hadseregre fordítani” – hangsúlyozta McGregor a Corvinuson. Rámutatott, hogy a kínai haditengerészet már most nagyobb, mint az amerikai.

A stratégia mögött álló cél egyértelmű: nagyobb akar lenni az USA-nál, és uralni akarja a régiót. A Hszi Csin-ping-korszakra jellemző a politikai vezetők körében népszerű mondás: „a Kelet felemelkedik, a Nyugat hanyatlik”.

A kutató a politikai beszédek elemzésével kimutatta, hogy a kínai vezetők egyre magabiztosabbak, és az amerikai-kínai konfrontáció a párton belül egyértelműen kommunikált céllá válik.  

Hszi elhatárolta magát elődeitől azzal, hogy világossá tette: a lojalitást többre értékeli a meritokráciánál, és ő egy életre szóló vezetőnek tekinti magát, aki Kína technológiai függetlenségét szeretné elérni. Nemcsak az államelnök, hanem a hadsereg elnöke, az összes politikai döntéshozó csoport vezetője és a párt főtitkára is.

„Hszi teljesen megváltoztatta a politikai rendszert. A párt nem csak a kormány, hanem a törvények felett is áll” – magyarázta az előadó. Nincs utódja, de a politikai rendszer olyan széles körben jelen van és olyan jól bevált, hogy valószínűleg akkor is működne tovább, ha hirtelen elhunyna.

A párt a vállalatokon belül is működik, mert Hszi kiszélesítette a bázisát, amelyhez a vállalkozók is csatlakozhatnak.

„Az igazgatóság mögött ott ül a pártbizottság, a Kínában jelen lévő külföldi cégekben is, mint a Walmart, a Daimler Benz és a Disney”.

A politikai befolyás ellenére a kínai gazdaságnak olyan helyzetekkel is szembe kell néznie, amelyeket nehezebb ellenőrizni. Egyre több az egyéni tulajdon, a népesség pedig folyamatosan csökken. Az elmúlt 15 évben az egygyermekes politika már nem működött, de a becslések szerint 2040-re 120 millióval kevesebben lesznek.

„A kínai gazdaság nem fog összeomlani, de sokkal mérsékeltebb lesz a növekedési üteme” – állította a kutató a Corvinuson megtartott előadásában.

Richard McGregor a Kelet-Ázsiáért felelős vezető munkatárs a Sydneyben működő Lowy Intézetben, Ausztrália első számú külpolitikai agytrösztjében. A Financial Times korábbi pekingi és washingtoni irodavezetője, valamint számos Kelet-Ázsiáról szóló könyv szerzője. Richard a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vezető munkatársa (nem rezidens) az Egyesült Államokban. Emellett 2014-2016 között a washingtoni Wilson Központ és a George Washington Egyetem vendégkutatója volt.

A Budapesti Corvinus Egyetemről

A Budapesti Corvinus Egyetem Magyarország vezető egyeteme a gazdasági és társadalomtudományi képzések területén. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által fenntartott Corvinus középtávú célkitűzése, hogy az említett területeken ne csak országosan, de Közép-Európában is a legjobb felsőoktatási intézménnyé váljon.

Kép forrása: Budapesti Corvinus Egyetem

A Corvinus Egyetemen jelenleg csaknem 10 000 hallgató tanul, köztük 2000-en külföldi diákok. Az intézmény világszerte több mint 200 partneregyetemmel ápol szoros kapcsolatot. A Corvinus rendszeresen ér el előkelő helyezést a nemzetközi felsőoktatási rangsorban, Gazdálkodási és menedzsment képzésével a régió első helyezettje lett az Eduniversal 2019-es rangsorában, Vezetés és szervezés mesterképzésével pedig évről évre a világ 100 legjobb üzleti iskolája között szerepel a Financial Times által 2005 óta vezetett Masters in Management rangsorában.

A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen olyan magyarországi egyetem a gazdaságtudományok területén, amely két nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkezik (AMBA, AACSB).