Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A szlovén kormány csütörtökön jóváhagyta az aktualizált nemzeti energia- és klímaterv második változatát, amely ambiciózusabb célokat fogalmaz meg: a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 2030-ig 27 százalékról 30-35 százalékra emeli.
A legújabb tervezetet a tavaszi nyilvános konzultációt követően állították össze, és most elküldik értékelésre az Európai Bizottságnak – mondta Bojan Kumer szlovén környezetvédelmi, klíma- és energiaügyi miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón.
Az aktuális, 2020 februárjában elfogadott nemzeti energia- és klímaterv – mely a 2021-2030-as időszakra vonatkozik, 2040-ig terjedő kitekintéssel – különös figyelmet fordít az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és a villamosenergia-termelő források összekapcsolhatóságára.
A frissített változat ambiciózusabb célokat határoz meg; a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 2030-ig 27 százalékról 30-35 százalékra emelik, attól függően, hogy milyen intézkedésekre kerül sor – hangsúlyozta a miniszter.
Mint mondta, az új tervezet alapján:
- a közlekedésben 12 százalékról 3 százalékra kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását;
- az iparban az eddig előirányzott 43 százalékos csökkentés helyett a frissített változat 55 százalékos csökkentést céloz meg;
- az energiaágazatban pedig 48 százalékos csökkentést terveznek a korábbi 34 százalékhoz képest.
„Ami az összekapcsolhatóságot, a szomszédos országok energiarendszereihez való kapcsolódást illeti, Szlovénia példamutató és átlagon felül teljesítő tagállam” – mondta Kumer, megjegyezve: ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt télen Szlovénia az energiabiztonság érdekében néhány pillanat alatt képes volt az összes szükséges energiát importálni.
Arra a kérdésre, hogy Szlovénia mikor érheti el a szén-dioxid-semlegességet, a miniszter azt mondta: az előző kormány hosszú távú klímastratégiát fogadott el, amely 2050-re határozta meg ennek ütemezését. Ezt azonban további stratégiai dokumentumoknak kell követniük – tette hozzá.
A meglévő energia- és klímatervben aktualizálni kell a szén 2033-ig történő fokozatos kivezetéséről szóló döntést, az uniós szinten 2030-ra kitűzött új éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósítása, valamint a zöld átmenet felgyorsításának szükségessége érdekében – húzta alá Kumer.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
