Szörnyen nagy az élelmiszer-pazarlás az Európai Unióban

Évente mintegy 153 millió tonna élelmiszert dobnak ki az Európai Unióban, csaknem 15 millió tonnával többet, mint amennyit importálnak és dupláját a korábban becsült mennyiségnek – írta kedden a Guardian brit napilap a Feedback EU klímakutató civil szervezet jelentésére hivatkozva.

A tanulmány szerint csak az EU-ban elpazarolt búza mennyisége Ukrajna búzaexportjának nagyjából a felével, az EU egyéb gabonaexportjának pedig a negyedével egyenlő.

Frank Mechielsen, a tanulmányt készítő szervezet igazgatója szerint botrányos, hogy válság idején az EU-ban több élelmiszert dobnak ki, mint amennyit importálnak. Hozzátette: az uniós intézményeknek éppen most lenne lehetősége, hogy jogilag kötelező érvényű célokat tűzzön ki arra, hogy 2030-ig felére csökkenjen az élelmiszer-pazarlás, ami hozzájárulna az éghajlatváltozás kezeléséhez és javítaná az élelmiszerbiztonságot.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a múlt hónapban az élelmiszerárak 8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt, részben az ukrajnai háború miatt. Abdolreza Abbassian gabonapiaci elemző, a FAO korábbi vezető közgazdásza úgy véli, hogy az olcsó élelmiszerek kora lejárt, és az árak valószínűleg magasak maradnak az orosz-ukrán háború befejezése után is.

A búza, a kukorica és a szójabab ára idén még a 2008-as pénzügyi világválság csúcspontján felállított rekordokat is meghaladta.

“A kiélezett energia- és műtrágyapiac, valamint a világ egyéb bizonytalanságai miatt, ideértve például a szállítási és a hajózási nehézségeket, nem is beszélve az éghajlat változásáról, el kell fogadnunk, hogy az élelmiszerárak már nem lesznek olyan alacsonyan, mint amihez egy évtizeddel ezelőtt hozzászoktunk” – mondta Abdolreza Abbassian.

Olivier De Schutter, a fenntartható élelmezési rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szakértői testület társelnöke szerint a probléma az, hogy az agrár-élelmiszeripar mindig is előnyösebbnek találta a pazarlást, mint a hatékonyságot.

“Nyereségesebb több élelmiszert eladni az embereknek, mint amennyire szükségük van. Az ipar úgy határozza meg a szavatossági időt is, hogy az embereket arra késztesse, többet vásároljanak, mint amennyit ténylegesen el tudnak fogyasztani”.

Piotr Barczak, az Európai Környezetvédelmi Iroda vezető szakpolitikusa elmondta: “Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai keretében valamennyi uniós ország elkötelezte magát az élelmiszer-pazarlás felére csökkentése mellett. Közel 10 évvel később azonban ennek nem sok eredménye látszik, gazdaságainkban még mindig hihetetlenül nagy mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik”.”

A Guardian azt írja, az EU várhatóan még az idén jogilag kötelező érvényű célkitűzéseket terjeszt elő az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében, ami azt irányozná elő, hogy 2030-ra felére csökkenjen az élelmiszerhulladék mennyisége. Becslések szerint az EU élelmiszertermelésének 20 százaléka vész kárba évente, ami 143 milliárd euró költséget jelent az uniós vállalkozásoknak és háztartásoknak. Az élelmiszerpazarlás számlájára írható Európa teljes üvegházhatású gázkibocsátásának legalább 6 százaléka.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Guardian

Hozzászólások ()

Friss hírek