Korlátozták a külföldi vállalatok tőkekivonását, nagy a baj Moszkvában

A rubel zuhanásának megállítása érdekében 9,5%-ról 20%-ra emelte ma az alapkamatot az orosz jegybank, az ország bankfiókjaiból pedig elkezdték kimenekíteni pénzüket az oroszok.

Az orosz rubel a hétvégi fejlemények hatására ma reggel 30%-ot gyengült és 109-nél érte el napi mélypontját, innen azóta 95,5-re – azaz -15%-ra – korrigált.

https://www.instagram.com/p/Cag-Mq-syly/

A jegybanki kamatemelésen túl a pénzügyminisztérium arra utasította a devizabevételekkel rendelkező vállalatokat, hogy devizakészleteik 80%-át váltsák át rubelre, ezzel is segítve a hazai fizetőeszköz „helyreállását”.

A lakosságot azonban nem nyugtatta meg a fenti két intézkedés, a bankoknál sorban állnak, attól tartva, hogy tőkekorlátozásokat vezetnek be az országban – érthető módon már nem bíznak az orosz pénzügyi rendszer stabilitásában.

Még egy intő jel arra vonatkozóan, hogy bajban lesz az orosz gazdaság: az orosz központi bank arra szólította fel a pénzügyi intézményeket, hogy utasítsanak vissza minden olyan ügyletet, melynek során külföldi vállalatok orosz értékpapírokat adnának el. A lépés a tőkekiáramlás megfékezésére szolgálna, de amennyiben a külföldi tőke útját korlátozzák, az a még esetleg megmaradt tőkepiaci bizalmat is lerombolja.

A BP olajipari cég már a hétvégén bejelentette, hogy megválnak az orosz Rosznyeft cégben meglévő közel 20%-os részesedésüktől, ma pedig azt is közölték, hogy emiatt akár 25 milliárd dolláros leírásra kényszerülnek majd, azaz nem számítanak arra, hogy a pakettet (a korábbi) piaci áron tudnák értékesíteni.

A norvég miniszterelnök szintén hétvégén közölte, hogy a Norvég Jóléti Alap – a világ legnagyobb alapja – az ukrajnai események miatt megválik teljes orosz kitettségétől, mely orosz állampapírokat valamit 50 orosz vállalat részvényeit tartalmazza. A szóban forgó eszközök értéke 2021 végén 2,83 milliárd dollár volt.

Forrás: The Guardian / The Economist / Lazók Rómeó