Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Londoni piaci elemzők szerint az európai földgázárak rendkívüli emelkedése felveti annak lehetőségét, hogy az európai kormányok végső eszközként az üzleti szektor vagy a lakosság áramellátásának adagolására kényszerülhetnek, és ez érzékelhető gazdasági veszteséget okozna az euróövezetben.
Az egyik legnagyobb londoni elemzőműhely, a Capital Economics csütörtökön bemutatott tanulmányában azt valószínűsíti, hogy az európai földgázárak a következő egy évben is történelmi magasságokban, a készletek ugyanakkor aggasztóan alacsony szinten maradnak. A ház szerint ebben a helyzetben nem elképzelhetetlen, hogy az európai kormányok végső eszközként az áramellátás adagolásához folyamodnak.
Ennek gazdasági hatásai sok tényezőtől függnek, de például ha az euróövezetben az idei télen 10 százalékkal csökkenne az áramfelhasználás, az 3 százalékkal csökkentené az ipari termelést és 0,5 százalékkal a negyedéves megtermelt hazai összterméket (GDP) – áll a Capital Economics tanulmányában.
A ház szerint a leginkább informatív összehasonlítási és modellszámítási alap Európa számára Japán példája. Amikor a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa után, 2012-ben a japán hatóságok 15 százalékot meghaladó mértékben csökkentették az áramfelhasználást, ez annak az évnek a végére az ipari termelés 4 százalékos visszaesését okozta. Ebből levezethetően arra lehet következtetni, hogy a gazdaság energiaellátásának minden 10 százaléknyi csökkentése negyedévenként hozzávetőleg 3 százalékkal csökkenti az ipari termelést – közölte a Capital Economics.
A cég szerint nagy vonalakban ez érvényesült akkor is, amikor Nagy-Britanniában 1974 elején a kormány két hónapra 40 százalékkal csökkentette az áramellátást, és ez az ipari termelés 7 százalékos zuhanását okozta.
A ház szerint ha Európában adagolni kellene az áramellátást, a kormányok valószínűsíthetően a lakosság és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények, köztük a kórházak ellátásának biztosítását részesítenék előnyben, így az adagolás fő terheit a nagy energiaigényű ipari szektorok – például a fém- és a vegyipari gyártók – viselnék. Ez a forgatókönyv azt is jelentené, hogy az olyan magasan iparosodott gazdaságok szenvednének el nagyobb mértékű ipari termeléscsökkenést, mint például Németország – áll a Capital Economics tanulmányában.
Más nagy londoni házak az olajárak tartós emelkedését is valószínűsítik. A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő csütörtökön Londonban ismertetett, felülvizsgált előrejelzésében közölte: a korábbinál magasabb, 50-70 dolláros sávban várja középtávon a nyersolaj hordónkénti árfolyamát, tekintettel a folyamatosan élénkülő keresletre.
A Moody’s elemzői hangsúlyozzák azt is, hogy az energiaipar kitermelői szektora által végrehajtott beruházások értéke továbbra is jelentősen elmarad a koronavírus-járvány előtti szintektől a nyersolaj- és a földgázárak meredek ívű emelkedése ellenére is. A kitermelési tevékenységben eszközölt új beruházások értéke egyelőre csekély mértékben emelkedik a tavalyi 30 százalékos zuhanás után, és a termelők még 2022-re is konzervatív beruházási terveket dolgoztak ki – áll a Moody’s csütörtöki londoni helyzetértékelésében.
A hitelminősítő szerint a kitermelő vállalatoknak középtávon jelentősen emelniük kell beruházási ráfordításaikat a készletek teljes visszatöltése és a jövőben termeléscsökkenés elkerülhetősége végett.
A norvég multinacionális vállalat, a Yara műtrágyát gyártó üzemében állították le ideiglenesen a termelést legalább hat-nyolc hónapra. A Ferrara városában található gyárban 140-en dolgoznak: a munkásokat egyelőre tovább foglalkoztatják, a tervek szerint karbantartási munkákat végeznek, valamint továbbképzésen vesznek részt. A vállalat közleménye szerint a termelés felfüggesztésére a nyersanyagként használt földgáz árának emelkedése miatt volt szükség, amely tavaly év elejétől négyszáznegyven százalékkal lett magasabb. A vállalat másik olaszországi gyárában nem állították le a termelést.
További gyárak leállását jósolta az acéltermelőket tömörítő Federacciai elnöke, Alessandro Banzato, aki szerint ha az árak tovább emelkednek, „napok kérdése” lehet a termelés felfüggesztése más üzemekben is, miután – mint mondta – az energiaköltségeket a kész termékek ára sem fedezi.
A római kormány több mint kétmilliárd eurós gyorssegélyről határozott a közüzemi díjak hirtelen emelkedése után, amely a számítások szerint 30 millió háztartást és 6 millió mikrovállalkozást hozhat nehéz helyzetbe. A beavatkozásnak köszönhetően az áram ára a korábban beharangozott negyvenhez képest „csak” közel harminc százalékkal, a földgázdíjak majdnem tizenöt százalékkal emelkedtek. Valójában már a harmadik negyedévben is növelték a tarifákat, és Roberto Cingolani az úgynevezett környezeti átmenetért felelős miniszter szerint januártól elkerülhetetlen lesz az újabb áremelés. A lakosság az első megemelt közüzemi számlákkal az utolsó negyedév végén fog szembesülni.
Az olaszországi földgáz-ellátás mintegy nyolcvan százaléka külföldről érkezik: Oroszország irányából, valamint Algériából és Norvégiából. A Líbiával közös gázvezeték ellátása akadozik az ország háborús helyzete miatt. Ezzel egy időben a sajtó számításai szerint átlagban öt-hét euróval nőtt egy teljes tankolás ára, és az energiadrágulás a gabonaárakat is növelte. Elemzők rámutattak, hogy az árak emelkedését részben az egészségügyi vészhelyzet után teljes erővel újraindult termelés energiafogyasztásának megugrása okozta.
Az ipari túltermelés miatt például hiány alakult ki Olaszországban a mikrochip utánpótlásban is. A belügyi tárca már a nyáron azt közölte, hogy a pandémia okozta gazdasági válság hatására a társadalmi feszültségek erősödésével számol, gyakori utcai demonstrációkkal.
Forrás: MTI
