Olaf Scholz népszerűségében bízik az SPD

Hivatalosan megtették kancellárjelöltnek Olaf Scholzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vasárnapi online kongresszusán. Scholz Németország egyik legnépszerűbb politikusa, és a szociáldemokraták vezetőségében már tavaly augusztusban megállapodtak arról, hogy ő lesz a kancellárjelölt az idei szövetségi parlamenti választáson.

A politikust az 545 kongresszusi küldött 96,2 százalékának támogatásával – 513 igen szavazattal, 20 ellenszavazat és 12 tartózkodás mellett – bízták meg a feladattal. Olaf Scholz a szavazás előtti beszédében aláhúzta, hogy kancellárként azért dolgozna, hogy felépüljön a “tisztelet társadalma” és a világ legjobb szociális, jóléti állama Németországban, valamint megerősödjön és megszilárduljon az Európai Unió.

Konkrét ígéretei közül kiemelte a – jelenleg óránkénti bruttó 9,5 eurós – minimálbér felemelését 12 euróra, a digitális gazdaság óriásvállalatainak méltányos megadóztatását Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter globális társasági adó minimumról szóló javaslata alapján és az úgynevezett klímasemlegesség – nettó nulla üvegházgáz-kibocsátás – elérését 2045-re. Az Európai Unióval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy “Európa a legfontosabb nemzeti ügy Németországban”.

A szövetségi kormányban a pénzügyminiszteri és alkancellári tisztséget betöltő 62 éves politikus, aki korábban Hamburg úgynevezett első polgármestereként – a tartományi rangú nagyváros kormányának szerepét betöltő szenátus vezetőjeként – és szövetségi munkaügyi miniszterként is tevékenykedett, hangsúlyozta, hogy tapasztalatai révén minden politikai vetélytársnál alkalmasabb Németország következő kormányának vezetésére.

Személyes népszerűsége ugyanakkor eddig nem javította pártja helyzetét, az SPD országos választói támogatottsága így már nagyjából két éve a 14-18 százalék közötti sávban mozog. A legutóbbi, vasárnap ismertetett közvélemény-kutatási adatok szerint 16 százalékon áll, elmaradva az előző, 2017-es Bundestag-választáson elért 20,5 százaléktól, amely a legrosszabb szociáldemokrata választási eredmény volt a második világháború utáni német történelemben.

A német sajtóban megjelent elemzések alapján az SPD-nél arra számítanak, hogy a koalíciós társ CDU/CSU jobbközép pártszövetség gyengülése és az ellenzéki Zöldek erősödése véget ér, és mindkét fő vetélytárs támogatottsága beáll a 25 százalék körüli szintre. Ezt egy jó kampánnyal a szociáldemokraták is elérhetik, és így megszerezhetik a kormányalakítási felhatalmazást jelentő első helyet a szeptember 26-i Bundestag-választáson, amelynek végeredménye várhatóan néhány, vagy néhány tized százalékponton múlik majd, szemben a távozó kancellár, Angela Merkel korszakától, amelyben a CDU/CSU rendszerint nagy előnnyel végzett az első helyen.

A kancellárjelölt megnevezésének nincs jogi vonatkozása, mert Németország kormányfőjét nem a választópolgárok, hanem a Bundestag választja meg. A jelölt megnevezése politikai állásfoglalás, üzenet a választóknak, hogy az adott párt – vagy pártszövetség – azért dolgozik, hogy Németország következő kormányát a jelöltjük vezethesse. A kancellárjelölt egyben a párt választási kampányának főszereplője, függetlenül attól, hogy ki a párt elnöke, illetve kik az adott pártszövetség vezetői.

  • Kapcsolódó cikkeink:

 

Felkapott hírek

Friss hírek

Még az idei G7 is a Brexitről szól

A Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom ellenőrzésére június végéig türelmi időszak érvényes, London azonban ezt egyoldalúan októberig meghosszabbította. A határvitaként emlegetett ügy meglehetősen komoly súlyú napirendi ponttá vált a G7 délnyugat-angliai csúcstalálkozójának második munkanapján.

Read More »