A család, az oktatás és a migráció került Biden politikájának központjába

A családok terheinek csökkentése, a versenyképesség javítása és a gazdaság egyensúlyba hozása – a többi között ezeket az érveket sorakoztatta fel Joe Biden amerikai elnök az Amerikai Családok Terve néven ismertté vált intézkedéstervezet népszerűsítése során hétfőn, a Virginia állambeli Norfolkban.

Az egyik közösségi főiskolán tartott beszédében azt mondta: az oktatás volt a kulcsa annak a folyamatnak, amely az Egyesült Államok dominanciájához vezetett. Biden hozzátette: jelenleg arra van szükség, hogy a középiskola után is tovább tanuljanak az emberek, mert csak így lehet az amerikai nemzet versenyképes.

A Biden vezette kabinet néhány nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra az 1800 milliárd dolláros, Amerikai Családok Terve néven ismertté vált intézkedéstervezetet. Ennek értelmében például 225 milliárd dollárt fordítanának a gyermekgondozás támogatására, és ugyanennyiből fizetett családi és betegszabadságot vezetnének be a munkavállalóknak, egyebek mellett gyermek születése, betegség és gyász esetére. Ezenkívül további 200 milliárd dollárból mindenki számára elérhetővé tennék az óvodai nevelést, és 109 milliárd dollárból ingyenes lenne a közösségi főiskolák első két éve.

Az amerikai elnök már korábban nyilvánosságra hozta az infrastruktúra fejlesztését, a klímaváltozás okozta problémák kezelését és a munkahelyteremtést szolgáló tervét, amely megközelítőleg 2300 milliárd dollárba kerülne. Biden azt is többször bejelentette, hogy ezeket a csomagokat egyrészt a társasági adó emeléséből, másrészt a gazdagok jövedelemadójának növeléséből finanszíroznák.

Biden megismételte, hogy nem emeli meg azoknak az állampolgároknak az adóját, akik kevesebbet keresnek évente 400 ezer dollárnál. Az elnök ezenkívül azzal is érvelt, hogy a mostani gazdasági csomag nem jár majd a költségvetési hiány növekedésével.

Az elnök hétfőn arról is beszélt, hogy a közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, a családokat segítő gazdasági csomagja népszerű a választók, köztük a republikánusok körében is. Szakértők szerint a tervezetek elfogadása sokkal nagyobb akadályokba ütközhet, mint ahogyan az a korábbi koronavírus-mentőcsomag esetében történt, hiszen a demokrata párti politikusok sem támogatják egyhangúlag az elképzeléseket.

A republikánusok a 2300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési csomag helyett egy jóval kisebb, 600 milliárd dolláros intézkedést tartanának elfogadhatónak. Mitch McConnell, az amerikai szenátusban kisebbségben lévő republikánusok vezetője hétfőn a tervekkel kapcsolatban azt mondta: úgy gondolja, érdemes beszélni ezekről, de nem hiszi, hogy jelenlegi formájukban bármilyen republikánus támogatást kapnának.

Joe Biden mégis megemelte a befogadható migránsok létszámát

62 500 főre megemeli az idei pénzügyi évben az Egyesült Államok által befogadható migránsok létszámának felső határát – jelentette be hétfői közleményében Joe Biden amerikai elnök.

Ma 62 500-ra módosítom az Egyesült Államok menekültek befogadására vonatkozó felső határát” – fogalmazott Biden. A demokrata párti elnök hozzátette: “Ez eltörli az előző adminisztráció által megállapított, történelmileg is alacsonynak nevezhető 15 ezer fős határt, amely nem tükrözte Amerika, mint menekülteket befogadó és támogató nemzet értékeit.

Donald Trump volt amerikai republikánus elnök hivatali ideje alatt folyamatosan csökkentették a befogadási plafont, amelyet Barack Obama adminisztrációja idején 110 ezerre emeltek. A Trump-kormányzat már 2017-ben 50 000 főben korlátozta a befogadható migránsok számát, 2018-ban évi 45 000-es kvótát állapított meg, amelyet először 30 000-re, majd 15 000-re csökkentettek.

Joe Biden közleményében elismerte, hogy ebben a pénzügyi évben nem érik el – az általa néhány hónappal ezelőtt megígért – 125 000 fős felső határt. Az elnök szerint ugyanis időbe telik, amíg újjáépítik a menekültek tízezreinek befogadásához és támogatásához szükséges infrastruktúrát. Elkötelezettségét fejezte ki ugyanakkor amellett, hogy az első teljes költségvetési éve alatt 125 000 főre fogja emelni a felső határt.

Joe Biden április közepén sürgősségi elnöki rendeletben döntött arról, hogy nem változtat az elődje, Donald Trump által megállapított 15 000 fős felső korláton. A bejelentést követően saját pártja, a demokraták és a menekültügyi szervezetek részéről egyaránt sok kritika érte elnököt.

Trump a bevándorlást akarta korlátozni azzal, hogy az Egyesült Államok által befogadható menekültek számát minden korábbinál alacsonyabb szinten határozta meg. Biden áprilisi döntését pedig arculcsapásként értékelték mindazok, akik abban bíztak, hogy a demokrata párti politikus eltörli elődje bevándorlást korlátozó intézkedéseit. Néhány nappal később a Fehér Ház közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy az elnök május 15-ig döntést hoz a plafon megemeléséről.

A menekültek befogadásának meghatározása az amerikai menekültügyi rendszernek pusztán az egyik eleme, és azokra vonatkozik, akik menedékkérelmük ellenőrzése alatt is külföldön vannak, és már regisztrált menedékkérőként érkeznek az országba. Az Egyesült Államok területére illegálisan belépő és ott menedékkérelmet benyújtó emberekre ez a plafon nem vonatkozik.

Joe Biden hivatalba lépése után számos olyan kormányzati intézkedés született, amely arra ösztönözte a migránsokat, hogy elinduljanak az Egyesült Államok felé. Biden hatályon kívül helyezte például Trump “Maradj Mexikóban” nevű intézkedését (amelynek értelmében a migránsoknak Mexikóban kellett volna kivárniuk kérelmük elbírálását), de leállította a határfal építését is, és úgy döntött, hogy a kísérő nélküli kiskorú migránsokat nem küldik vissza a határról. Mindennek következtében évtizedek óta nem látott káosz és válsághelyzet alakult ki az Egyesült Államok déli határain.

  • Kapcsolódó:

Forrás: MTI/Kitekintő

Friss hírek

Piaci körkép: fordult a kocka

A hétvégén enyhén csökkentek a koronavírus új variánsa miatti aggodalmak, ennek eredményeképpen pedig azok a részvények, amelyek pénteken komolyabb elmozdulásokat produkáltak valamelyik irányba, most az ellentétes oldalra kerültek.

Read More »

Különjárattal viszik haza a Dél-Afrikában rekedt román állampolgárokat

A román kormány a Tarom légitársaságtól bérelt különgépet indított útnak hétfő hajnalban Dél-Afrikába, hogy az ott rekedt román állampolgárokat hazaszállítsa, miután a legtöbb európai ország felfüggesztette a térségből érkező járatokat a koronavírus eddigieknél fertőzőképesebbnek tartott, omikronnak nevezett dél-afrikai változatának megjelenése miatt.

Read More »

Leave a Reply