Nem engedi el Európát a koronavírus

Európában jelenleg Csehországban és Magyarországon a legaggasztóbb a járványhelyzet, de azok a nyugat-európai országok is szenvednek, ahol az elmúlt hetekben már lazítottak vagy enyhítéseket terveztek. Belgium, Olaszország, Franciaország, Németország is gondban van.

Kezdjük Magyarországgal, nemrég jelentek meg a friss napi adatok: meghalt 227 beteg (rekord), újabb 11 132 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést (rekord), az aktív fertőzöttek száma pedig 176 ezer fölé nőtt (ez nem rekord, tavaly ősszel 200 ezer körül tetőzött ez a mutató).

Eddig 1.520.350 embert oltottak be Magyarországon, közülük 465.643-an már a második adagot is megkapták, de a járvány terjedése szempontjából fontos egyharmados átoltottság még messze van.

Csehországban több mint egy hónap után pénteken újra tízezer alá csökkent a napi új igazolt fertőzések száma, a járvány terjedését jelző reprodukciós ráta 0,87-re csökkent, mérsékelten javult, de az aktív fertőzöttek száma jelenleg 201 ezer, még mindig napi 9-10 ezer fővel nő.

A halálozási arány pedig két 33 ezres lakosságú speciális területet, San Marino-t és Gibraltárt kivéve a világon itt a legmagasabb: 1 millió lakosra vetítve már 2262-en vesztették életüket a koronavírus következtében.

Ezen mutató alapján sajnos Magyarország is a globális top 10-ben van (a 7. helyen), jelenleg 1874 az 1 millió lakosra vetített halálozási arány. A fent említett San Marino, Gibraltár és Csehország mellett Belgiumban, Szlovéniában és Montenegróban magasabb még a lakosságarányos halálozás.

Nyugat-Európa is óvatos

A teljes európai helyzet súlyosságát mutatja, hogy még Németországban is a nemrég elindított enyhítési menetrend visszavonására készülnek, pedig ott a lakosságarányos halálozási arány 894-en áll és az aktív fertőzöttek száma is csak 160 ezer – tehát kevesebb mint Magyarországon, annak ellenére, hogy Németországban közel 84 millióan laknak.

Olaszország is megpróbálkozott az enyhítéssel, március 1-jén Szardínia szigete lett az ország első fehér besorolású övezete, ami az éttermek teljes nyitását és a szabad közlekedés visszaállítását jelentette. Ennek most, három héttel később vége: Olaszország északi régiói úgynevezett sötétvörös, vagyis a lehető legmagasabb járvány-veszélyesség fokozatba léptek át, Szardínia szigetén pedig ismét korlátozásokat vezetnek be – közölte a római egészségügyi tárca péntek este.

A sziget kormányzója, Christian Solinas alaptalannak nevezte a szigorítást, melyet a szűrt fertőzöttek számának emelkedése miatt vezettek be ismét. Szardínia narancssárga fokozatba kerül vissza, vagyis ismét éjszakai kijárási tilalmat rendelnek el, újrazár a vendéglátás, a múzeumok és edzőtermek is.

Pénteken Olaszországban az országosan végzett több mint 300 ezer teszt során majdnem 26 ezer új beteget regisztráltak, amire tavaly ősz óta nem volt példa. A halottak napi száma ismét megközelítette a négyszázat. Több mint egy év alatt a szűrt betegek száma túllépte a 3,3 milliót, a halottaké meghaladta a 104 ezret.

A belga kormány pénteken úgy döntött, hogy az előzetes tervekkel ellentétben mégsem vezet be korlátozásenyhítéseket április elején. Alexander de Croo belga miniszterelnök, a döntést az új fertőzöttek számának enyhe növekedésével indokolta.

A kormány úgy határozott, hogy egyelőre felfüggeszti az úgynevezett „szabadtéri nyitási tervét”, amely április elejétől 50 fős rendezvények külső tereken történő megtartását engedélyezte volna. Azt is bejelentették, hogy a vasúttársaságok a turisztikai célpontokhoz vezető vonatjáratokra korlátozott számban adhatnak el jegyet a húsvéti szünet idején, a vonatokon csak az ablak melletti üléseket lehet elfoglalni.

De Croo hozzátette: a kormány célja továbbra is az, hogy április 20-án megnyíljanak az iskolák, és visszaálljon a normális tanrend, továbbá el szeretnék érni, hogy májusban a vendéglátó egységek is megnyíljanak.

A belga közegészségügyi intézet pénteki adatai szerint a héten 34 százalékkal emelkedett az új fertőzöttek száma, a napi átlag szerint 3265 ember kapta meg a járvány okozta betegséget. A kimutatások szerint a fertőzések mintegy 70 százalékáért a vírus brit mutánsa volt a felelős.

A szomszédos Hollandiában az új koronavírusos esetek napi száma 24 óra alatt 6000-ről 7400-ra ugrott, ami január eleje óta a legnagyobb mértékű növekedést jelzi. Csütörtök óta 15 százalékkal növekedett kórházi felvételek száma is.

„A járvány terjedésének drámai gyorsulása miatt, a közeljövőben várhatóan nem lépnek életbe enyhítések” – írta pénteken a helyi sajtó.

Franciaországban a száz megyéből tizenhatban, köztük Párizsban, péntek éjféltől újabb általános karantén lép életbe, legalább négy hétre, a koronavírus fertőzőbb variánsai egyre fokozódó terjedésének megfékezésére.

Az érintett 16 megye a Párizs körüli Ile-de-France régió nyolc megyéje, az északi Hauts-de-France régió öt megyéje, valamint Normandia két és a francia Riviéra egy megyéje. A lezárás mintegy 20 millió franciát, az ország lakosságának csaknem harmadát érinti. Az ország többi részén az éjszakai kijárási korlátozás szombattól a jelenlegi délután 6 óra helyett este 7 órától fog kezdődni.

A lezárások miatt tegnap tömegesen hagyták el az emberek Párizst, az állami vasúttársaság (SNCF) honlapján a kevésbé fertőzött régiókba induló vonatokra minden jegy elkelt, a fővárosból kivezető autóutakon pedig a déli órákra rekordméretű dugók alakultak ki.

Forrás: MTI / Worldometers / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »