Az Európai Parlament is tart a kínai kémkedéstől

Aggodalmának adott hangot a kínai telekommunikációs cégek jelentette kiberbiztonsági kockázatok miatt kedden megszavazott állásfoglalásában az Európai Parlament. A kínai berendezések forgalmazói azért jelenthetnek biztonsági kockázatot az EU számára, mert a hazai törvények arra kötelezhetik a gyártókat, hogy a nemzetbiztonságot széles körben értelmezve Kínán kívül is együttműködjenek saját államukkal.

A strasbourgi plenáris ülésen 586:44 arányban elfogadták az új európai uniós kiberbiztonsági tanúsítási rendszerről szóló jogszabályt, melynek célja, hogy az EU-ban forgalmazott termékek, folyamatok és szolgáltatások megfeleljenek a közösségi normáknak. A képviselők emellett felszólították az Európai Uniót, hogy adjon közös választ a technológiai iparágban egyre növekvő súllyal jelen lévő Kína jelentette „komoly biztonsági veszélyre”.

Az állásfoglalásban a parlament aggodalmát fejezte ki azon hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint a kínai 5G-berendezések rejtett hozzáférést biztosítanak a kínai gyártók és hatóságok számára a magánjellegű, személyes adatokhoz és távközléshez. Mint írták, a kínai berendezések forgalmazói azért jelenthetnek biztonsági kockázatot az EU számára, mert a hazai törvények arra kötelezhetik a gyártókat, hogy a nemzetbiztonságot széles körben értelmezve Kínán kívül is együttműködjenek saját államukkal.

Az EP iránymutatást vár az Európai Bizottságtól és az uniós tagországoktól arra vonatkozóan, hogy a következő generációs mobil- és internethálózatok kiépítésekor miként kezelhetők a biztonsági kockázatok – Európa továbbra is külföldi technológiáktól függ ezen a téren, ennek mérséklésére stratégiát kell elfogadni, az európai uniós kiberbiztonsági ügynökséget (ENISA) pedig fel kell hatalmazni egy tanúsítási rendszer kidolgozására a kiépített 5G-hálózatok biztonságának garantálása érdekében – emelték ki.

Az amerikai kormányzat tisztségviselői hónapok óta sürgetik a szövetséges országokat, hogy zárják ki a Huaweit és más kínai cégeket a létfontosságú kommunikációs infrastrukturális beruházásokból. Washington szerint a kínai vállalatok megosztják információikat a pekingi kormánnyal.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Szintén kedden az Európai Bizottság javaslatokat tett a Kínával fennálló kapcsolatok felülvizsgálatára, amelyeket az uniós vezetők a következő EU-csúcson vitatnak majd meg. Rámutattak: „a Kínához kötődő kihívások és lehetőségek egyensúlya eltolódott, Peking egyszerre együttműködési és tárgyalópartner, gazdasági versenytárs, valamint alternatív kormányzási modelleket támogató rendszerszintű rivális, ezért realisztikusabbá, határozottabbá és sokrétűbbé kell tenni az európai megközelítést”.

A vitára terjesztett intézkedések egyebek mellett kitérnek a gazdasági kapcsolat kiegyensúlyozottabbá, kölcsönösebbé tételére, a kínai közbeszerzési piac megnyitására, a kritikus digitális infrastruktúra védelmére, különösen az 5G-hálózatok terén, a magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normákra, az állami finanszírozás piactorzító hatásaira, illetve a kritikus eszközökbe, technológiákba irányuló külföldi befektetések jelentette biztonsági veszélyekre.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »