A francia elnök feltételhez kötötte részvételét a Szíria-konferencián

Emmanuel Macron francia elnök nem vesz részt az október 27-i isztambuli Szíria-konferencián, ha előtte katonai offenzívát indítanak Idlíb, a lázadók és a dzsihadisták erőssége ellen, amelyet Damaszkusz vissza akar foglalni – közölte a francia elnöki hivatal.

„Franciaország csak akkor vesz részt a csúcstalálkozón, ha nem lesz offenzíva Idlíbben. Offenzíva esetén úgy ítéljük meg, hogy a csúcstalálkozó feltételei nem teljesültek” – jelezte az Élysée-palota, miután bejelentették, hogy csúcstalálkozót tartanak Isztambulban Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Angela Merkel német kancellár és a francia államfő részvételével.

A szeptember 17-én Szocsiban megkötött orosz-török megállapodás elhárította Damaszkusz Idlíb elleni azonnali offenzívájának eshetőségét, de az egyezmény megvalósítása igen bizonytalan.

A félnapos csúcstalálkozó célja az idlíbi tűzszünet fenntartása, valamint a konfliktus rendezésének politikai folyamatáról szóló tárgyalások megkezdése „a jövőbeli szíriai alkotmány kidolgozásának megkezdésére hivatott alkotmányozó bizottság ülésével” – közölte az elnöki hivatal.

Ez kissé sajátos, szokatlan formátum, mert két párhuzamos tárgyalási fórumot egyesít” Párizs szerint: Törökország és Oroszország az Oroszországot, Törökországot és Iránt magában foglaló úgynevezett asztanai csoport tagja, Franciaország és Németország pedig – Nagy-Britanniával, az Egyesült Államokkal, Szaúd-Arábiával és Jordániával együtt – az úgynevezett „kis csoport” részese.

Emmanuel Macron a két csoportban folyó tárgyalások közelítésének a híve, de „nagy probléma, hogy a szíriai rendszer nem hajlandó tárgyalni, és továbbra is ellenáll a nemzetközi nyomásnak, így katonai szövetségese, Oroszország nyomásának is; ez a csúcstalálkozó tehát nem fogja felszámolni a központi problémát” – figyelmeztetett a francia elnöki hivatal.

„Realisták a várakozásaink, ez korábban nem ismert szakasz, amely hasznosnak bizonyulhat mind Szíriai északi része biztonságának tartósabb garantálása, mind a politikai folyamatról folyó tárgyalások előre vitele szempontjából” – tette hozzá az Élysée-palota.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / AFP

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »