Oroszország déli nyitását is az afgán stratégia vezérli

Miközben Oroszország kapcsolatai a Nyugattal Putyin harmadik elnökségének ideje alatt egyre romlanak, az ország megkezdte nyitását keleti irányba, messzire nyúló politikai összefogást kezdeményezve Kínával és fejlődést ígérve Oroszország távol-keleti régióinak. Ezzel párhuzamosan Moszkva figyelme déli irányba is fordult, újragondolva Pakisztánnal és Indiával fennálló kapcsolatait, és egy új szerepet kialakítva Afganisztánban. Oroszország Ázsia politikája egyre nagyobb szerepet játszik a szakértők által „Nagyobb Eurázsia”-ként emlegetett térségben.

Oroszország külpolitikájának legmesszebbre ható változásai Dél-Ázsiában figyelhetőek meg. A poszt-szovjet időszak első két évtizedében a régió hidegháborús kapcsolatai nagyrészt változatlanok maradtak. Oroszország erős szovjet-indiai kapcsolatokat örökölt, az amerikai szövetséges Pakisztánnal azonban óvatosan, távolságtartóan viselkedett.

2014-ben egy történelmi politikai irányváltás következtében Oroszország védelmi együttműködési megállapodást írt alá Pakisztánnal, majd bejelentette – India kinyilvánított aggodalma ellenére -, hogy MI-35M típusú támadó helikoptereket ad el a pakisztáni hadseregnek. 2016 szeptemberében az orosz és pakisztáni hadsereg megtartotta első közös hadgyakorlatát, amit egy évvel később megismételtek.

A katonai együttműködést kiegészítette egy sok milliárd dollárt érő energiaberuházási projekt: orosz építésű LNG csővezeték köti majd össze Karacsit és Lahore-t, ahogy egy part menti gázvezeték építése is a tervek között szerepel. A történelmi megosztottság ellenére Pakisztán és Oroszország politikailag és ideológiailag egyaránt egyre több nemzetközi fórumon találja magát azonos oldalon. A legfontosabb tényező talán, hogy mindketten szoros kapcsolatot ápolnak Kínával. 

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelője a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2018. március 1-jén. (MTI/EPA/Reuters pool/Makszim Semetov)

Moszkva és Iszlamabád egyre bővülő együttműködése aggodalmat keltett Új-Delhiben, ahol jogosan merül fel a kérdés: vajon Moszkva továbbra is India megbízható barátja?

Az indiai hadsereg leköszönt vezetője, Nirmal Chander Vij szóvá tette aggodalmát a Moszkva és Iszlamabád közötti egyre növekvő katonai együttműködés miatt. Orosz elemzők is tartanak attól, hogy a pakisztáni kötelékek erősödésével Moszkva fontosabb szövetségesének, Indiának az elveszítését kockáztatja.

Hivatali tisztségviselők mindkét oldalon próbálják kisebbíteni az elhidegülő kapcsolatokra vonatkozó véleményeket, hangsúlyozván, hogy Moszkva hosszú ideje tartó együttműködése Indiával továbbra is sokkal mélyebb, mint bármilyen új kötődése Pakisztánhoz.

A felek gyakran rendeznek magas szintű találkozókat, a kettejük közötti befektetések száma és kereskedelmük volumene egyre nő, India pedig továbbra is az orosz katonai exportcikkek legnagyobb vásárlója. Azonban a geopolitikai mozgások más irányba mutatnak. Az orosz vezetés aggodalmát fejezte ki az Új-Delhi és Washington közötti mélyülő kapcsolatok miatt, ami az indiai fegyvervásárlásoknál az amerikai cégek egyre növekvő részesedésében érhető tetten.

A változások mozgatórugója az afgán konfliktus, ahol az indiai és orosz álláspontok merőben eltávolodtak egymástól. Miután Oroszország éveken át a talibánok ellen harcolt, 2015 óta az ország csendben közeledni kezdett azok vezetői felé, befolyásának és hatalmának növelésére politikai kapcsolatokat, fegyvereket és jelentős összegeket felhasználva.

Orosz tisztségviselők remélik, hogy a tálib erők képesek lesznek az Iszlám Állam növekedését korlátozni Afganisztánban, amit Moszkva közvetlen fenyegetésnek tekint a Közép-Ázsiai országokra és saját magára nézve egyaránt. India  ellenérzésének adott hangot Oroszország új afgán politikáját illetően, azonban Oroszország hosszú távra tervez. Meg vannak győződve arról, hogy az afganisztáni amerikai politika bukásra van ítélve, és mivel a tálibok minden valószínűség szerint tagjai lesznek egy jövőbeli politikai egyezségnek, Oroszország sokkal jobban tudná pozícionálni magát bármilyen afgán végkifejletben, ha befolyása lehetne az itt játszódó cselekményekre.

A tálibok melletti elköteleződésükkel egyidejűleg az oroszok a regionális kártyájukat is kijátsszák. Ebben a Pakisztánnal alakuló új barátság felbecsülhetetlen értékkel bír.

2016 decemberében a moszkvai vezetés vendégül látott pakisztáni és kínai diplomatákat, akikkel az afganisztáni helyzetről folytattak tárgyalásokat. Ezt egy szélesebb körű találkozó követte, bevonva az indiai, afgán és iráni kormányt 2017 februárjában, majd egy  tovább bővített ülésre is sor került a közép-ázsiai államokkal 2017 áprilisában. Pár hónappal később, 2017 októberében Moszkva otthont adott egy találkozónak a Shanghaji Együttműködési Szervezet afgán kontaktcsoportjának felélesztése céljából, ami 2009 óta egy élőhalott formáció volt.

Habár ezen találkozók egyike sem eredményezett eddig áttörést, de még ahhoz közeli állapotot sem, megrendezésük szélesebb politikai célt szolgált: Moszkva nélkülözhetetlen szerepének megalapozását bármilyen jövőbeli Afganisztánnal kapcsolatos tárgyalás esetére, valamint egy lehetséges keretmegállapodás előkészítését, amely felöleli az összes regionális nagyhatalmat, de kizárja a Nyugatot.

Még ha ezek a tárgyalások és együttműködések nem is eredményezik az afgán konfliktus megoldását, ez a fajta diplomácia jól illeszkedik Oroszország azon törekvéseibe, hogy egy szélesebb eurázsiai együttműködést tudjon kialakítani a dél-, közép- és kelet-ázsiai országokkal.

Nyugati szakértők hajlamosak Oroszország eurázsiai vízióit alábecsülni, ami szerintük csak a szovjet múlt hagyatéka. Tény és való, hogy Moszkva a jelenlegi gazdasági gyengesége és a régiót átszelő mély geopolitikai törésvonal miatt korlátozott képességekkel rendelkezik a térségbeli vezető szerep eljátszására.

Mindemellett azonban az ország már bizonyította abbéli képességét, hogy jól tudja kombinálni a hírszerzést, a hadsereget, a diplomáciai és a politikai eszközöket annak érdekében, hogy vezető szerepre tehessen szert a közel-keleti és ázsiai konfliktusok sorozatában.

Lehet, hogy az afganisztáni és dél-ázsiai összetett geopolitikai játszmák túl nagy falatnak bizonyulnak még Oroszország kreatív diplomáciája számára is, azonban az kétségtelen, hogy Moszkva vissza szeretné szerezni nagyhatalmi státuszát a térségben.

Forrás: Eastasiaforum.org ; szemlézte: Pallos Judit