A gazdasági szférában folytathatja Sigmar Gabriel

Nem ragaszkodik tisztségéhez Sigmar Gabriel német külügyminiszter, Németország egyik legnépszerűbb politikusa, aki egy csütörtöki lapinterjúban jelezte, hogy a gazdaságban folytathatja pályafutását.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) volt elnöke a Braunschweiger Zeitung című lapban közölt interjúban felpanaszolta, hogy szokás minden mögött „titkos tervet, taktikát” feltételezni, így róla azt gondolják, hogy azért küzdött a Die Welt című lap Törökországban több mint egy évig vádemelés nélkül előzetes letartóztatásban tartott tudósítója, Deniz Yücel szabadságáért, és azért mondott nagyívű beszédet a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC), hogy bejelentkezzen a következő szövetségi kormányba külügyminiszternek.

Ez „badarság”, és a politikusoknak különben sem szabad ragaszkodniuk a pozíciójukhoz, mert „választott és nem kiválasztott” képviselői hazájuknak – mondta Sigmar Gabriel. Arra a felvetésre, hogy Németországnak tapasztalt külügyminiszterre van szüksége, azt mondta, hogy meg is kapja, de nem kötelező, hogy „Sigmar Gabrielnek hívják” a német diplomácia következő vezetőjét.

Jelezte, előfordulhat, hogy csaknem három évtized után kiszáll a politikából, és a gazdaságban folytatja pályafutását.

Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter a kormány Európa-politikájáról a német parlamentben tartott vitán Berlinben 2018. február 22-én, az Európai Unió nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozója előtti napon. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)

Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter a kormány Európa-politikájáról a német parlamentben tartott vitán Berlinben 2018. február 22-én, az Európai Unió nem hivatalos brüsszeli csúcstalálkozója előtti napon. (MTI/EPA/Hayoung Jeon)

Sigmar Gabrielt 1990-ben megválasztották az alsó-szászországi tartományi parlament képviselőjének, 1999-től 2003-ig a tartomány miniszterelnöke volt. A szövetségi parlamentbe 2005-ben jutott be.

Az Angela Merkel vezette első nagykoalíciós kormányban (2005-2009) környezetvédelmi miniszter volt, a másodikban (2013-2017) alkancellár és gazdasági miniszter, majd 2017 elejétől külügyminiszter, miután a német diplomácia addigi vezetőjét államfővé választották.

Az SPD vezetését az elveszített 2009-es választás után vette át. A pártelnöki tisztséget és a kancellárjelöltséget 2017 elején átadta Martin Schulznak, mert csaknem nyolc évig tartó elnöksége során nem sikerült számottevően növelnie az SPD választói támogatottságát, és személyes népszerűsége is igen csekély volt. A külügyminiszteri tisztség révén viszont az ország legnépszerűbb politikusa lett, de az SPD vezetéséhez fűződő rossz viszonya miatt nem valószínű, hogy bekerülhet a következő kormányba.

A külügyminiszteri poszt lehetséges jelöltjei között a leggyakrabban Katharina Barley, az SPD korábbi főtitkára, család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter neve kerül elő. A brit-német kettős állampolgárságú politikus eredeti szakterülete a külpolitika. Ő lehet az első nő és az első kettős állampolgár a német külügyminiszteri tisztségben.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »