Megint az alkotmánybírósághoz kerülhet Puigdemont ügye

A spanyol kormány az alkotmánybíróságon támadná meg a döntést, miszerint Carles Puigdemont leváltott katalán elnök hivatalosan ismét jelölt a posztra – jelentette be a spanyol miniszterelnök-helyettes csütörtöki madridi sajtótájékoztatóján.

„Letartóztatási parancs van érvényben ellene, amely összeegyeztethetetlen jelenlétével a parlamentben” – érvelt Soraya Sáenz de Santamaría, hangsúlyozva, hogy a katalán politikus elmenekült Brüsszelbe az igazságszolgáltatás elől. A spanyol kormány álláspontja szerint ezek miatt Roger Torrent katalán házelnök nem javasolhatja az elnökségre a leváltott vezetőt.

Mariano Rajoy spanyol kormányfő jelentést kért a spanyol államtanácstól arról, hogy jogszerű-e a kabinet tervezett lépése, és kedvező válasz esetén az alkotmánybíróságon támadják meg a döntést. Az államtanács a kormány legfőbb tanácsadó szerve, tagjai közt volt alkotmánybírák, igazságügyi miniszterek, jogtudósok vannak.

A miniszterelnök-helyettes hozzátette: állásfoglalást kértek arról is, hogy a katalán parlament tarthat-e elnökválasztást a jelölt távollétében, illetve, hogy engedélyezheti-e a Brüsszelben lévő képviselők szavazatainak átruházását. A spanyol kormány már korábban jelezte, hogy véleménye szerint mindez jogszerűtlen, és bírósághoz fordul, ha mégis megtörténik. Soraya Sáenz de Santamaría szerint a kormány jogi lehetőségeit alkalmazza a törvények betartása érdekében.

Carles Puigdemont újraválasztását az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) és a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) függetlenségi pártok támogatják, amelyeknek azonban nincs többségük a parlamentben. Megválasztásához szükség van a parlament harmadik függetlenségi pártjának, a Népi Egységnek (CUP) a szavazataira is, amely azonban egyelőre nem döntött erről.

A volt katalán elnök ellen – ahogy a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben is – a spanyol legfőbb ügyész kezdeményezett eljárást lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »