Oroszország már az OPEC 2.0-ról beszél

Davosban az orosz állami befektetésekért felelős alap vezetője kifejtette, hogy az OPEC és részben Oroszország között az olajtermelés csökkentését célzó decemberi megállapodás akár évekig is jól működhet.

A cél a hosszú távú együttműködés, amely eddig politikai okok miatt nem volt lehetséges – mondta Kirill Dmitrijev, aki hozzátette: Oroszország aktívabb jelenléte a Közel-Keleten segíti az OPEC 2.0 kialakítását, ami az OPEC és Oroszország szoros együttműködését jelenti.

Az orosz küldöttséget vezető Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes a Bloomberg hírügynökségnek egyebek között arról beszélt Davosban, hogy a kormány olyan terven dolgozik, amivel elejét lehet venni a rubel szélsőséges kilengéseinek hosszabb távon. Az illetékes részletekbe nem bocsátkozott, ugyanakkor azt mondta, hogy a rubel árfolyamának túlzó elmozdulásai komolyan sújtják az exportra termelőket.

„Ezért arra van szükség, hogy a jövőben kevésbé függjön a rubel a kőolaj nehezen megjósolható árváltozásától, jobban prognosztizálható legyen a rubel mozgása” – mondta.

Az orosz illetékes arról is beszélt, hogy a jelenlegi olajárak mellett a jegybank újraindíthatja a tartaléknövelő devizavásárlásokat, és azzal számol, hogy idén akár két százalékkal is nőhet az orosz gazdaság a tavalyi 0,6 százalék körüli zsugorodás után. Hozzátette: a hivatalos kormányzati várakozás az idei évre továbbra is 0,6 százalék GDP-növekedés.

Igor Suvalovot a legnagyobb orosz bankok és vállalatok irányítói kísérték el Davosba, így például German Gref, a Magyarországon is érdekelt legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetője is. A bankvezető óvatosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy mikor várja a Moszkva elleni nyugati szankciók feloldását.

Sok orosz elemző és illetékes fogalmazott úgy az elmúlt hetekben, hogy erre már az idén sor kerülhet – German Gref szerint is jó volna, ha így lenne, de nem biztos abban, hogy így is lesz. A Sberbank vezetője szorgalmazta, hogy a nemzetközi hitelminősítők még az idén javítsák fel Oroszország adósi besorolását. German Gref szerint a makrogazdasági mutatók alapján ezt már most meg lehetne tenni, ugyanakkor „időnként azt látni, hogy a politikusok belekavarnak az eseményekbe”.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI / Reuters

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »