A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nem aggódik az olaj jelentőségének csökkenése miatt. A szervezet kedden Bécsben publikált World Oil Outlook (WOO) közép- és hosszútávú olajpiaci prognózisa szerint az iparosodás és a felhasználási igény növekedése miatt még 2040-ben is az olaj lesz a legfontosabb energiahordozó a világon.

A szaúdi állami olajtársaság, a Saudi Aramco arról értesített legalább hat ázsiai olajfeldolgozót, hogy nem lesz fennakadás az októberi olajszállításában, partnerei megkapják a szerződésekben rögzített mennyiséget.

Nem valószínű, hogy drámai mértékben csökken Szaúd-Arábia olajexportja az olajlétesítményei ellen szombaton végrehajtott dróntámadások következtében, mivel a sivatagi királyságnak jelentős raktárkészletei vannak nyersolajból és kőolajtermékekből - vélte a Barclays brit bank elemzője hétfőn közzétett jegyzetében.

Jelentősen megemelkedtek az olajárak a hétfői piaci nyitáskor a szaúdi Aramco cég létesítményei ellen a hét végén végrehajtott dróntámadások után, amelyek visszavetették a kitermelést az olajországban.

Tavaly novemberi csúcsára emelkedett hétfő kora reggel a kőolaj ára.

Idei legmagasabb árát érintette kedden a világpiaci olajár az Irán elleni szankciók kiterjesztésének a lehetősége, valamint a venezuelai exportfennakadások miatt. Az áremelkedéshez hozzájárultak a kínai kormányzat gazdaságélénkítő lépései is.

Tavaly szeptember óta legalacsonyabb szintre süllyedt a Brent olajfajta ára pénteken dél körül.

Több mint öt százalékkal emelkedett a kőolaj világpiaci ára péntek délután, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagállamainak sikerült megállapodni a kitermelés korlátozásáról és Oroszország is hajlik a kompromisszumra.

Elemzők szerint a piac azokra a félelmekre reagál, hogy miközben lassul a globális gazdasági növekedés és mérséklődik a kőolaj iránti keresletbővülés, egyes olajtermelő országok, különösen az Egyesült Államok növeli a termelését. Az OPEC termeléscsökkentése sem feltétlenül javít a helyzeten.

Az OPEC végleg elvesztette irányítását az olajpiac ellenőrzése felett, ugyanis az olajárak alakulását 2019-ben jelen felállás szerint Donald Trump amerikai elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg tettei (illetve Twitter-bejegyzései) befolyásolják majd leginkább. A helyzetet pedig csak nehezíti, hogy mindhárman különböző dolgokat akarnak.

A Reuters hét nyugati olajpiaci forrásra hivatkozva arról számolt be pénteken, hogy a harmadik és negyedik legnagyobb orosz olajtársaság, a Gazprom Neft és a Surgutneftegaz jövő évi olajszállítások euróban történő elszámolásáról és kiegyenlítéséről tárgyal nyugati ügyfeleivel.

Támir Abbász Gadbár, Irak új olajipari minisztere kedden elmondta, értékelni kell, mekkora kiesést okoznak a globális olajkínálatban az Irán ellen újra életbe léptetett amerikai büntetőintézkedések, de a tervek szerint Irak jövőre növelné termelését.

Irán 700 kilométerre növelte föld-víz típusú hadászati ballisztikus rakétáinak hatótávolságát - közölte egy magas rangú iráni katonai tisztviselő kedden. Teherán azzal fenyegetőzik, hogy ha Washington korlátozni próbálja olajkivitelét, káoszba fogja taszítani a Hormuzi-szoroson át a Perzsa-öböl felé tartó olajszállítást.

Az orosz energetikai hét plenáris ülésén Vlagyimir Putyin szerdán azt mondta, hogy az egyre emelkedő olajárért jelentős részben az Egyesült Államok és Donald Trump okolható olyan tényezők mellett, mint az észak-afrikai vagy éppen a venezuelai olajtermelés visszaesése.