Magyarok is nekimentek Putyin tervének

Támadások kereszttüzébe került hétfőn az Európai Parlamentben az Északi Áramlat gázvezeték második verziójának megépítésére irányuló orosz-német terv. Az esti plenáris vitán a képviselők többek között azt hozták fel a projekttel szemben, hogy az ellentétes az energiaunió céljaival, gyengíti a tagállamok közötti szolidaritást és geopolitikai szempontból is erősen aggályos.

Számos képviselő arra mutatott rá, hogy az Északi Áramlat 2. nem hogy segítené a források diverzifikációját, de éppenséggel növeli a függést egyetlen szállítótól. Mások úgy érveltek, hogy a projektet geopolitikai érdekek mozgatják, annak gazdasági és klímavédelmi szempontból sincs értelme. A felszólaló képviselők zöme arra kérte a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb állítsa le a projektet.

„A projekt valószínűleg átrajzolja a jelenlegi gázpiacot” – jelentette ki a vitában Miguel Arias Cañete energia- és klímapolitikai biztos, aki hozzátette: a Bizottság a német hatóságoktól bekért minden adatot a beruházás értékeléséhez. Hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat 2-nek minden szempontból meg kell felelnie az uniós jognak és mint minden projektnek, ennek is összhangban kell lennie az energiaunió célkitűzéseivel.

„Ha megvalósul az Északi Áramlat 2. gázvezeték, az jelentősen megnövelheti a gáz árát Közép-Európában, továbbá a már megépített gázvezeték-összekötők sem tudják ellátni funkciójukat – a forrásdiverzifikációt” – figyelmeztetett Gyürk András fideszes EP-képviselő.

Az Északi Áramlat 2. a tervek szerint megduplázná a Balti-tenger alatt Oroszországból Németországba futó mostani Északi Áramlat gázvezeték kapacitását. Az orosz Gazprom által vezetett konzorcium 2019 végére fejezné be a munkát.

A projekttársaságban a Gazprom mellett öt európai székhelyű cégnek is érdekeltsége van: az E.ON, az OMV, a Shell, a Wintershall és az ENGIE.

Gyürk András felszólalásában kiemelte: a projekt megvalósulása esetén azokon a közép-kelet-európai gázvezeték összekötőkön, amelyek megépítésének célja a forrásdiverzifikáció elősegítése volt, szintén orosz gáz fog érkezni. Kétséges, hogy marad-e kapacitás az összekötőkön alternatív gáz szállítására. „Várhatóan gazdasági szempontból sem járnak jól a közép- és kelet-európai országok, mivel a több országon keresztüli szállítás jelentősen megdrágíthatja az energiahordozó árát” – emelte ki a fideszes politikus.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője arra kérte az Európai Bizottságot, hogy törekedjen az energia uniós célok megvalósítására és az európai uniós jogszabályok, mindenekelőtt a harmadik energiacsomag betartatására.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a közelmúltban levelet írt Canete biztosnak és Sigmar Gabriel német szociáldemokrata alkancellárnak, amelyben leszögezte: „a projektet nem csak ki kell zárni az európai pénzügyi támogatásból, de az energiauniós célokkal való teljes és feltétel nélküli megegyezésnek is fenn kell állnia, továbbá az EU-jogot is alkalmazni kell”.