Erősödik az al-Kaida

  • Az utóbbi mintegy másfél-két évben a szíriai és iraki események, valamint az európai terrortámadások következtében egyre inkább előtérbe került az Iszlám Állam tevékenysége. 
  • Az európai kontinens érintettsége okán nyilvánvaló, hogy a szervezet a figyelem középpontjában áll, ugyanakkor változatlanul számolni kell az al-Kaidával is. 
  • Az elmúlt időszakban a csoport Szíriában, az Arab-félszigeten és a Maghreb térségben tevékenykedő szárnyai mellett az al-Kaida úgynevezett központja is erősödött Afganisztánban, amelynek felszámolása az Egyesült Államok által indított háború legfőbb célja volt. 

Jemen

A jemeni polgárháború 2015 márciusa óta zajlik az Abed Rabbo Manszúr Hádi elnökhöz hű erők valamint a síita lázadók, a húszik között. A kormánycsapatok az ország déli területét tartják ellenőrzésük alatt és a Szaúd-Arábia vezette nemzetközi koalíció támogatja őket, a felkelők pedig az északi területeket uralják, feltételezhetően iráni segítséggel, bár Teherán ezt cáfolta.

A konfliktus jelentőségét sok egyéb tényező mellett Jemen stratégiai elhelyezkedése adja. Az ország a Báb el-Mandeb tengerszoros mellet fekszik, amely a Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel, ahol a világ olajszállítmányainak jelentős része halad át. Szaúd-Arábia és Egyiptom attól tart, hogy egy esetleges húszi hatalomátvétel Jemenben veszélyeztetné a szabad áthaladást a szoroson.

Ezen felül, az ország a szaúdi-iráni „hidegháború” újabb színterévé vált, Szíria után. Ez a rivalizálás pedig destabilizálóan hat az egész Közel-Keletre.

Továbbá, a jemeni polgárháborút súlyos humanitárius krízis is kíséri és az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) – a konfliktust és a kormányzat gyengeségét kihasználva – területeket foglalt el és jelentősen megerősödött.

Az al-Kaida jemeni szárnyát a szervezet legveszélyesebb ágaként tartják számon a nyugati titkosszolgálatok. Az USA Hádi elnökkel együttműködve hajtott végre műveleteket, többek között dróntámadásokat az AQAP ellen, ezek mértéke azonban csökkent, miután az elnök a főváros, Szanaa elhagyására kényszerült tavaly februárban.

Eddig a Szaúd-Arábia vezette koalíció és az amerikai légicsapások nem tudták megakadályozni a szervezet terjeszkedését, azonban az utóbbi két hónapban az Egyesült Államok erőfeszítései sikerrel jártak. Februárban a New York Times arról számolt be, hogy egy dróncsapás végzett az Arab-félsziget al-Kaidájának egyik vezetőjével, aki amerikai diplomáciai létesítmények és tisztviselők elleni támadásokat tervezett a jemeni fővárosban. Márciusban pedig szintén egy amerikai légicsapás során az AQAP egy tucatnyi harcosa vesztette életét egy kiképzőtáborban.

A szervezet fontosságát jelzi, hogy amerikai szakértők szerint az Iszlám Állam ugyan nagyobb fenyegetést jelent az USA számára, de inkább az Arab-félsziget al-Kaidája az a csoport, amelyik képes véghez vinni olyan összetettebb terrorcselekményeket, mint például repülőgépek elleni támadások.

Az Egyesült Államok szerepe a terrorizmus elleni küzdelemben meghatározó, hiszen a jemeni központi kormányzat aligha lenne képes hatékonyan fellépni az országban jelenlévő terrorszervezetek ellen. Továbbá lényeges az is, hogy az amerikai műveletek nem korlátozódnak az Iszlám Állam elleni harcra, mivel az AQAP előretörése bebizonyította, hogy az al-Kaidával még mindig számolni kell.

Afganisztán

Az Iszlám Állam felemelkedése és megerősödése Irakban egyértelművé tette, hogy az amerikai intervenció nem járt sikerrel és a helyzet nem kedvezőbb Afganisztánban sem.

Maaszúm Sztánekzaj afgán védelmi miniszter úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy az al-Kaida ma is aktív az országban. Kerüli a nyilvánosságot, csendben szerveződik újjá, toboroz, erőforrásokat gyűjt, nagyobb támadásokra készül és együttműködik más szélsőséges szervezetekkel is.

Az amerikai és az afgán kormány tárgyalásokat szorgalmaz a tálibokkal, a Talibán azonban ismét az al-Kaidához közeledik. A kapcsolatok szorosabbra fűzése tavaly nyáron kezdődött, amikor Ahtar Manszúr molla vette át a szervezet vezetését. Siraj Hakkáni, a Talibán parancsnokhelyettese pedig a Hakkáni hálózatot irányítja, amelyet az al-Kaida legfőbb támogatójaként tartanak számon. Mindazonáltal a tálibok között vannak mérsékeltek is, akik hajlandóak lennének tárgyalni, a folyamatot azonban nehezíti a szervezet megosztottsága.

Tavaly októberben a Washington Post egy kandahari al-Kaida kiképzőtábor megsemmisítéséről számolt be. Az Egyesült Államok 50-100 főre becsülte az országban tartózkodó al-Kaida tagok számát, azonban az amerikai-afgán művelet során több mint 150 harcost öltek meg, így mindenképpen felül kellett vizsgálni az adatokat. Amerikai tisztségviselők már hosszú ideje azt hangoztatják, hogy az al-Kaida meggyengült Afganisztánban és a szervezet megmaradt tagjai az ország keleti részén, völgyekben bujkálnak. A kandahari eset azonban mind a létszámra, mind a tartózkodási helyre vonatkozó állításokat megcáfolta, illetve kétségbe vonja az amerikai erőfeszítések hatékonyságát is.

A lerombolt kiképzőtábort az Indiai Szubkontinens al-Kaidája (AQIS) elnevezésű szervezet használta, amelynek megalakulását 2014 szeptemberében jelentette be Ajman az-Zavahiri, az al-Kaida vezetője. Ez a felfedezés aggodalomra ad okot, mivel az amerikaiak korábban úgy vélték, hogy a csoport nem áll kapcsolatban az afganisztáni központtal. Az AQIS jelenléte azzal fenyeget, hogy Afganisztán ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává válik, olyan szervezetek menedékévé, amelyek az országon kívül, többek között nyugaton kívánnak merényleteket végrehajtani. Ez a szcenárió egyáltalán nem lehetetlen, hiszen az al-Kaida mellett az Iszlám Állam is megjelent Afganisztánban. Így a korábbinál hatékonyabb fellépésre van szükség a terrorizmussal szemben.

Szíria

Szíriában nemcsak az Iszlám Állam, de az al-Kaida is jelen van. A szíriai ellenzéki erők egyik legismertebb csoportja, a Dzsabhat al-Nuszra vagy al-Nuszra Front a szervezet szíriai szárnya. Januárban a CNN egy új jelentésre hivatkozva arról számolt be, hogy hosszú távon a Dzsabhat al-Nuszra nagyobb fenyegetést jelent az Egyesült Államokra, mint az Iszlám Állam.

Az al-Nuszra Front a szíriai polgárháborút kihasználva igyekszik összefonódni az ellenzékkel és a lakossággal, ami megnehezíti az ellene való fellépést. A csoport egyike azoknak a kormányellenes erőknek, amelyek a leghatékonyabban veszik fel a harcot a szír rezsimmel szemben. Az Iszlám Állam brutalitásával ellentétben a Dzsabhat al-Nuszra hangsúlyozza, hogy a civil áldozatok elkerülésére törekszik. A közösségi oldalakon terjesztett propaganda videói pedig igen eredményesek, ugyanis az Iszlám Államot követően az al-Nuszra Fronthoz érkezik a legtöbb külföldi harcos.

A jelentés szerint a szervezet céljai közé tartozik támadások végrehajtása nyugaton, valamint a nyugati muszlim közösségek mobilizálása. Komoly problémát jelent, hogy a csoport minden bizonnyal képes is terrorcselekmények elkövetésére, de egyelőre inkább kivár, igyekszik szíriai sikereit, pozícióit megtartani, elkerülni, hogy az Egyesült Államok célpontjává váljon és kihasználni, hogy a nyugati hatalmak az Iszlám Állam felszámolására összpontosítanak.

Észak-Afrika

Az al-Kaida nemcsak Jemenben, Afganisztánban és Szíriában tevékenykedik. Az Iszlám Maghreb al-Kaidája (AQIM), a szervezet észak-afrikai szárnya négy évvel ezelőtt jelentős területeket foglalt el Mali északi részén. Franciaország az AQIM és más iszlamista milíciák terjeszkedésének megakadályozása, az elfoglalt területek visszaszerzése és az ország szuverenitásának helyreállítása érdekében a katonai beavatkozás mellett döntött. Az intervenció ugyan elérte céljait, de eredményei nem bizonyultak tartósnak. Az Iszlám Maghreb al-Kaidája újraszerveződött és az elmúlt hónapokban, esetenként más csoportokkal együttműködve több terrortámadást is végrehajtott nyugat-afrikai hotelekben. Novemberben Mali fővárosában, Bamakóban, januárban Burkina Fasoban, márciusban pedig Elefántcsontparton követtek el merényleteket a szervezet harcosai. Ezenfelül, az AQIM ismert arról is, hogy nyugati állampolgárokat rabol el váltságdíjért, hogy így finanszírozza működését. Továbbá, felelősséget vállalt az egyik legnagyobb algériai gázmező elleni támadásért is márciusban.

Irak

Az al-Kaidához tartozó terroristacsoportok kapcsán megemlítendő, hogy az Iszlám Állam a szervezet iraki szárnyaként funkcionált, amíg 2014 februárjában a hónapok óta tartó nézeteltérések és viszályok odáig vezettek, hogy Ajman az-Zavahiri kijelentette, hogy az al-Kaida nem áll kapcsolatban az Iszlám Állammal.

A különböző radikális csoportok világszerte erősödnek, ezért együttműködésre és az eddiginél hatékonyabb fellépésre van szükség a nemzetközi terrorizmus ellen. Az Iszlám Állam és az al-Kaida között fennálló ellentétek kedvezően hathatnak a terrorizmussal szemben folytatott globális háborúban, a rivalizálásnak azonban negatív következményei is vannak, ugyanis az al-Kaida és más csoportok is igyekeznek lépést tartani az Iszlám Állam brutális tetteivel, ami még több támadást és áldozatot jelent.

Az európai terrortámadások okán jelenleg szinte minden figyelem Abu Bakr al-Bagdádi szervezetére irányul, amit az al-Kaida igyekszik kihasználni. Mielőbbi rendezésre lenne szükség Szíriában és Jemenben is, mert a terroristacsoportok hatékonyan aknázzák ki a polgárháborúk okozta káoszt. Ezenfelül, erőteljesebben kellene fellépni Afganisztánban és Afrikában is, hogy ezek az országok ne válhassanak a terroristák menedékhelyeivé.

Forrás: BBC, CNN, New York Times, Wall Street Journal, Washington Post 

Szabó Eszter

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »