A menekültek áttelepítése technikailag kivitelezhetetlen

A törökországi (továbbá libanoni és jordániai) menekülttáborokban tartózkodó szíriaiak EU-ba történő áttelepítése helyett a menekültek önkéntes befogadásáról szóló mechanizmusra készül kedden javaslatot tenni az Európai Bizottság. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága által hitelesített menekültek humanitárius célú befogadása EU-források szerint formai és tartalmi elemeiben is eltér majd a menekültek áttelepítésére vonatkozó koncepciótól, és a javaslat egyáltalán nem utal majd a befogadandó menedékkérők számára.

A Bizottság által preferált humanitárius célú befogadás diplomaták szerint egyszerűsített eljárás révén sokkal gyorsabb végrehajtást tesz lehetővé a nemzetközi menekültügyi konvenciók által rögzített áttelepítési szabályoknál. Mivel az uniós jog alapján csak a menekültek EU-n belüli áthelyezésére van lehetőség, az áttelepítést vagy jelen esetben a humanitárius célú befogadási mechanizmust csak a tagállamokra nézve nem kötelező, azaz önkéntes ajánlás formájában kezdeményezheti a Bizottság.

A menekültek EU-tagállamok által történő (nem kötelező) befogadása a néhány hete nyélbe ütött EU-török csomagnak is részét képezi, bár magas rangú EU-források szerint a tárgyalásokon a Törökországból átveendő menekültek számáról soha sem ejtettek szót. Annál is inkább, mert Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már a tárgyalások elején közölte, hogy az áthelyezés vagy az áttelepítés kapcsán soha nem lesz képes az állam- és kormányfők között konszenzust kialakítani, ha konkrét számok is állnak a javaslatok mögött. „Azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy esetleg kétoldalú alapon bárki is beszélt számokról a törököknek. Mi mindenesetre soha nem beszéltünk számokról” – szögezte le egy forrás az EiT-elnök környezetéből.

Emlékezetes, hogy néhány napja a magyar miniszterelnök tett említést egy állítólagos „titkos alkuról”, amelynek értelmében 400-500 ezer törökországi szír menekültet telepítenének át az EU tagállamaiban. Ezt Frans Timmermans, az Európai Bizottság török tárgyalásokat vezető alelnöke „nonszensznek” nevezte, és mások is cáfolták. Egyesek ugyanakkor élnek a gyanúperrel, hogy a németek kétoldalú tárgyalásaikon esetleg mégis konkrétabb, számszerű ígéreteket tehettek a törököknek.

A BruxInfónak nyilatkozó EU-források szerint a 400-500 ezer fős éves kontingens egyébként is irreálisan magas szám volna, ugyanis az ENSZ menekültügyi főbiztossága, az UNHCR globálisan éves szinten maximum 80-90 ezer fő áttelepítését képes megszervezni és lebonyolítani. A humanitárius célból befogadandó személyeket is az UNHCR választaná ki egy alapos procedúra szerint, mielőtt a kiválasztottak felülhetnének egy EU-tagállamba tartó repülőgépre.

Úgy értesültünk, hogy éppen ezért az Európai Bizottság keddi ajánlása sem tartalmaz majd számokat, bár a kulisszák mögött 20-50 ezer törökországi menekült humanitárius célú befogadásáról szól a fáma. Ismeretes, hogy az EU már elfogadott egy ideiglenes áttelepítési mechanizmust, aminek keretében 22 ezer főt fogadnak be az EU tagállamai közül azok, akik erre készséget mutattak (Magyarország nincs köztük).

Az akció önkéntes jellege egyúttal azt is előrevetíti majd, hogy messze nem fog minden tagállam részt venni benne. A november végi EU-török csúcs előtt Németország kezdeményezésére összeültek azoknak az országoknak a vezetői, összesen nyolcan (Ausztria, Németország, a három Benelux állam, Finnország, Svédország és Görögország), amelyek érdeklődést mutattak egy ilyen önkéntes befogadási rendszerben való részvétel iránt.

Információink szerint azonban azóta több repedés is keletkezett a csoporton belül, mert több elvi kérdésben nézeteltérések vannak a tagállamok között. Belgium és Hollandia például azt szeretné, hogy előbb teljesen állítsák meg a menedékkérők beáramlását, mielőtt a törökországi befogadásról érdemben tárgyalnának. Svédország álláspontja is még keményebbé vált az elmúlt napokban, és a további befogadás teljesen lekerülni látszik a napirendről. A svédek ehelyett azt szeretnék, ha mielőbb döntés születne az 54 ezer fős magyar áthelyezési kvóta terhére a menekültek tőlük történő áthelyezéséről más országokba. Értesülésünk szerint technikai szinten már számokról is szó esett, 24 ezer menedékkérő áthelyezése került szóba. Az áthelyezésre az Európai Bizottságnak kell javaslatot tennie, és a Tanács hozhatja meg a döntést minősített többséggel.

A svédek ráadásul arra készülnek, hogy 2016. január 1-jével lezárják a Koppenhágát Malmővel összekötő hidat, megakadályozva ezzel azt, hogy újabb menedékkérők érkezzenek Európából. Ez a schengeni határellenőrzések visszaállítását is jelentené. Dánia pedig erre válaszul a Németországgal közös határát zárhatja le (állíthatja vissza az ellenőrzéseket), tovább fokozva ezzel a nyomást Schengenre.

Úgy tudjuk, hogy Tusk szándékai szerint az állam- és kormányfők csütörtökön (a csúcs első napján) nem folytatnak majd vitát a török áttelepítésről, illetve humanitárius célú befogadásról. A csúcs sokkal inkább az eddig uniós szinten meghozott döntések kritikus áttekintéséről szól majd, és a végrehajtás érdekében kíván majd nyomást kifejteni a tagállamokra. Tusk környezetében ugyanis egyértelműen az a benyomás alakult ki, hogy az eddigi intézkedések nem működnek, legyen szó a menekültek áthelyezéséről, a regisztrálásukról (hotspot koncepció) és a biztonsági intézkedésekről a külső határokon.

Nyílt titok ugyanakkor, hogy a brüsszeli szlogenben „Davutoglu barátainak” is nevezett „befogadó koalíció” tagjai csütörtök délelőttre Brüsszelbe hívták a török miniszterelnököt. Úgy tudjuk, hogy nincs szó egy EU28-ak és Ahmet Davutoglu közötti találkozóról, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is csak informálisan értesült a török vendég érkezéséről.

(Az európai parti- és határőrség test létrehozásáról szóló javaslatról lásd külön cikkünket).