Máris Szíria felosztásáról tárgyalnak Amerikával

Múlt hét szombaton 20 ország illetve regionális csoportosulás képviselői találkoztak Bécsben és tárgyaltak a szír helyzet lehetséges megoldásairól, köztük az USA, Oroszország, Irán, Szaúd-Arábia, Törökország, Irak, az Egyesült Királyság, az EU, az ENSZ és az Arab Liga vezetői. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint akár 18 hónapon belül demokratikus választásokat lehetne kiírni. A szír helyzet rendezése kritikus nem csupán a migránshullám miatt, hanem a különböző államokból az Iszlám Államhoz csatlakozó radikálisok miatt is. A pénteki párizsi események még inkább rávilágítottak a helyzet fontosságára.

A bécsi konferencián optimista menetrenddel álltak elő a vezetők. Az ellenzéki csoportokat 2016. január 1-jéig össze akarják hozni annak érdekében, hogy ENSZ közvetítéssel tárgyalásokat folytassanak a szír kormánnyal. A terv további része, hogy az utána következő hat hónapon belül álljanak elő a felek egy egységes szír kormánnyal és új alkotmánnyal. 18 hónapon belül, tehát megközelítőleg 2017 nyarára pedig az ENSZ által felügyelt átlátható, demokratikus választások kiírását ütemezték be.

Mint látható, ez egy igen ambiciózus menetrend. A politikai átalakulás mellett tűzszünetet is szeretnének az ellenséges szír csoportok között, ám ehhez először dönteni kell Aszad elnök sorsáról. A tűzszünet természetesen nem vonatkozik az ISIS-re.Dönteniük kell arról is, hogy mely csoportokat ítélnek meg terroristaként és melyeket legális ellenzékként, akik helyet kapnak a tárgyalásokon. A terrorista csoportok azonosításához és hivatalos listájuk elkészítéséhez Jordánia segítségét kérték a bécsi konferencia résztvevői, melyet az ENSZ BT hagyhatna jóvá, amennyiben mindenki számára elfogadható lenne. Az orosz-nyugati szembenállás nehezíti a megoldást. Habár mindenkinek érdekében állna a szorosabb amerikai-orosz együttműködés, az USA nem nyitott erre.

Amerika részéről a szír helyzet kapcsán megfigyelhető egy kombinált katonai és diplomáciai stratégia. Erdogan török elnök múlt héten bejelentette, hogy amerikai-török közös szárazföldi erők segítségével biztonsági zónákat állítanak fel Szírián belül. Szír területek annektálása a kezdetek (2011) óta célja Törökországnak. Az USA változtatott korábbi hozzáállásán, amikor különleges erők bevetésére szánta el magát, hiszen korábban hangoztatta, hogy csak légi úton nyújtanak támogatást. Állítólag az Iszlám Állam ellen harcoló szövetségesek kiképzésére, segítésére küldték őket, ám elképzelhető, hogy a biztonsági zónák kialakításakor lesz szerepük. Ezen kívül F-15 harci repülőgépeket telepítettek a Törökország délnyugati részén fekvő Incirlik NATO bázisra. Ezek csak más repülőgépek ellen bevethető harci eszközök, azonban az Iszlám Állam nem rendelkezik légierővel. Így feltételezhető, hogy a potenciális biztonsági zónák felett őrizhetnék a légteret.

Szíria déli részét illetően Izrael tárgyal Obama elnökkel a saját annexiós tervéről.  A Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott múlt heti találkozójukon szóba került a Golán-fennsík elfoglalásának terve. Az 1967-es hatnapos háború óta az a terület Izraelhez tartozott. Netanjahu éppen ezért elvárja az USA-tól, hogy elfogadják az annexiós tervét. Ez a de facto alapú szír területi felosztás északon és délen ellentétes azzal, amiről Kerry beszélt két hete a bécsi tárgyalásokon. Ő akkor egyetértett azzal az orosz állásponttal, hogy meg kell őrizni Szíria területi egységét. Az USA mindenképp próbál nyomást gyakorolni Moszkvára, hogy megszűnjön az ellenállás az Aszad elmozdításával történő politikai átalakulással szemben. A fentiek mellett az Egyesült Államok nagyobb támogatást nyújt tűzerő és fegyverek (páncéltörők és légvédelmi rakéták) tekintetében a mérsékelt ellenzéki katonai csoportoknak, különösen az intenzívebb orosz támadás óta.

Az amerikaiak mindig hangsúlyozzák, hogy nem akarnak Szíriában proxy-háborút Oroszországgal, ám jelenleg kezelhetetlennek tűnik a konfliktusuk.  Putyin úgy nyilatkozott, hogy az orosz légitámadások addig folytatódnak, amíg a szír kormány küzdelme tart a terroristák ellen. Ők nem tettek különbséget az Iszlám Állam és az USA által támogatott mérsékelt ellenzéki csoportok között, és utóbbiakat is hevesen támadták. Az oroszok megítélése szerint a szíreknek és nem a nyugati országoknak kell dönteni Asszad elnök politikai  sorsáról. Az ENSZ által vezetett tárgyalások és tűzszünet kérdésében egyetértenek az oroszok és az amerikaiak. Az amerikaiak eddig három fontos embert iktattak ki az ISIS-től, köztük „dzsihád John”-t, aki a brit túszok kivégzéseiről vált hírhedtté, ám sokak szerint hiába az USA drónjainak köszönhető a haláluk, csak az orosz nyomás hatására szállt be intenzívebben az Egyesült Államok a harcokba.

Még októberben egy orosz gép zuhant le a Sínai-félsziget területén, 224 utas halálát okozva. A nyomozások bebizonyították, hogy egy bomba okozta a balesetet, a merényletet pedig magára vállalta az Iszlám Állam. Ezt követően Putyin orosz elnök úgy döntött megduplázza a bombázásokat és kedden jelentős légitámadást intéztek az oroszok Rakka ellen, ahol az Iszlám Állam szíriai központja található. Oroszország előre figyelmeztette az USA-t a Szíriában esedékes keddi bombázásaira a két fél között októberben megszületett légvédelmi protokollal kapcsolatos megállapodásnak megfelelően. Franciaország felszólította Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy alkossanak egy nagykoalíciót az Iszlám Állam elleni harc érdekében, melyre az oroszok egyből támogatással feleltek.

Oroszország már korábban is felajánlotta az együttműködést Amerikának, de nem érkezett válasz. Az USA nem tud túllépni Aszad elnökhöz fűződő ellenérzésein. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meglátása szerint a terroristák szempontjából Aszad nem lényeges, ezt a párizsi merényletsorozat is alátámasztotta. Nem a szír elnök a konfliktusok fő forrása, már elnöksége előtt is létezett az ISIS, melynek mindenki ellenség, függetlenül attól, hogy Aszadot támogatják vagy sem. Az oroszok szerint a szír kormány jelenti a bástyát a szunnita szélsőségesekkel szemben. Az effajta csoportok ellen közös erővel kell fellépni, hiszen ahogy az ENSZ BT határozataiban is világosan kimondják: nincs mentség a terrorizmusra. Aszaddal nem szűnik meg a probléma. Irak  és Líbia esete is tökéletes példa volt arra, hogy egy ország vezetőjének eltávolítása nem feltétlenül oldja meg a gondokat.

A szír probléma oroszok által javasolt megoldásában szerepelt az ISIS olajkereskedelmének blokkolása is. Az USA vezette koalíció képes lenne az Iszlám Állam illegális kereskedelemből származó bevételeinek elvágására, ám ehhez együttes fellépésre és amerikai elszántságra lenne szükség. A helyzetet nehezíti, hogy a vevők között feltételezhetően megtalálható Törökország és a szír kormány is. A háború ötödik évébe érve 250 ezer halottat és 11 millió otthonát elhagyni kényszerülő embert számlálhatunk. Megállapítható, hogy a helyzet megoldásának érdekében egy átfogó, ellentéteit félretenni kész nemzetközi koalícióra van szükség a terrorizmus ellen.