Új ötlet Orbánéktól: ezt sokan nem fogják szeretni

A kormány megítélése szerint a déli zöldhatár mentén épült kerítés költségeit is az államháztartási hiány mértékét csökkentő tételként kellene figyelembe vennie az Európai Bizottságnak, jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki vitára számít a kérdésben Brüsszellel.

Magyarország is élni kíván azzal a lehetőséggel, amely a költségvetési hiány mértékének megállapításakor csökkentő tételként venné figyelembe a menekültválság kezelésének tagállami költségeit. Ezt a nemzetgazdasági miniszter közölte a keddi pénzügyminiszteri tanácsülés szünetében újságírókkal. Varga Mihály a BruxInfo kérdésére válaszolva megerősítette, hogy a kormány a déli határon felhúzott kerítést is ilyen költségnek tekinti.

„Amikor a zöld határon illegális belépést akadályozunk meg, az olyan költség, amit mindenképpen el kell számolni” – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter. „Ne legyünk balekok. Ha van ilyen lehetőség, nekünk is meg kell próbálni elszámoltatni a költségeket” – tette hozzá Varga, aki elismerte, hogy erről nem lesz könnyű meggyőzni a Bizottságot.

A pénzügyi tárca vezetője emlékeztetett rá, néhány hete ő is felzárkózott ahhoz az olasz, görög és osztrák igényhez, hogy a Bizottság a tagállamok államháztartási hiányának elbírálása során vegye figyelembe a menekültválsággal összefüggő költségeiket.

Az Európai Bizottság jelezte, hogy kész eseti alapon elbírálni az ilyen kéréseket, de kizárólag olyan költségeket lesz hajlandó elszámolni, amelyek dokumentálhatóan a menekültek ellátását, helyzetük javítását szolgálták. A testület már több ízben is jelezte, hogy bár jogot nem sért, nem ért egyet falak és kerítések felhúzásával. Ezért megfigyelők több mint biztosra veszik, hogy az erre vonatkozó magyar igény süket fülekre talál majd Brüsszelben.

Varga Mihály elmondta, hogy a magyar büdzséből idén eddig 30 milliárd forintot fordítottak a migrációval összefüggő kiadásokra, és további 10 milliárd folyósítása folyamatban van. Az Országgyűlés idénre 60 milliárd forintos pénzügyi keretet szavazott meg e célra, de a miniszter szerint nem lesz szükség a teljes összegre. Az EU a nemzetgazdasági miniszter szerint 4 millió eurót tett hozzá ehhez.

A jövő évi büdzsében is keretet különítettek el a migrációval összefüggő kiadásokra, ami felülről nyitott, a rendkívüli kormányintézkedések költségeinek fedezésére félretett 200 milliárd forintos tartalékból bármikor kipótolható.

Varga vitába szállt az Európai Bizottság múlt héten közzétett elemzésének azzal az állításával, miszerint nagyszámú menekült befogadása hosszabb távon kedvező hatást gyakorol az európai növekedésre. Brüsszel becslései szerint 2-3 millió menekült 2015 és 2017 között történő beáramlása a kezdeti költségeket is figyelembe véve 0,2-0,3 százalékot tehet hozzá a GDP-hez.

„Több ország még mindig abban az illúzióban ringatja magát, hogy a gazdasági és a munkaerőpiaci problémákra a bevándorlás a válasz. Mi nem hiszünk ebben” – szögezte le a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint az EU-nak még jelentős belső munkaerő-tartalékai vannak. Hozzátette, hogy Budapest megítélése szerint a migráció „már rövid távon is komolyan rontja a versenyképességet”. Másfelől azokban az országokban, ahová a múltban jelentős számú bevándorló érkezett, nem volt kifejezetten sikeres a magyar miniszter véleménye szerint a társadalmi integráció.

Ami a menekültek helyzetének javítására hivatott különböző európai pénzügyi alapokhoz történő magyar hozzájárulást illeti, Varga Mihály szerint hazánk főleg a bevándorlás hosszú távú, és Szíria földrajzi közelségében történő kezelésének pénzügyi támogatásában érdekelt. Elmondása szerint a magyar hozzájárulásként feltüntetett egy millió euró is alapvetően ilyen célok finanszírozását szolgálja.

A nemzetgazdasági miniszter úgy látja, hogy az Európai Bizottság múlt heti gazdasági előrejelzésében reálisan ítélte meg a magyar makrogazdasági kilátásokat, és a számai alapvetően egybeesnek a magyar kormány várakozásaival. Az egyedüli eltérés az uniós támogatások csökkenő abszorpciója miatti visszaesés mértékének a megbecslésében van. „Mi nem várunk ilyen szintű visszaesést (Brüsszel szerint 2016-ban 2,2 százalékra, a kormány szerint 2,5 százalékra mérséklődik a növekedés)” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a kormány a pályázatok gyorsabb ütemben történő kiírásával próbálja csökkenteni a negatív hatásokat.