Zöld utat kapott a világ legnagyobb szabadkereskedelmi szeződése

Az egyezmény létrejöttét közel évtizedes tárgyalás előzte meg. Most aláírták ugyan a megállapodást – de a tagállamok kormányainak egyenként is jóvá kell hagyniuk, mielőtt életbe lépne a gyakorlatban is. Amennyiben a Csendes-óceáni Partnerséget minden partnerországban ratifikálják, a TPP lesz a világ legnagyobb kereskedelmi szövetsége, a világ GDP-jének 40 százalékát fogja lefedni. Viszonyításként: 2013-ban az Európai Unió 28 tagállama a világgazdaság GDP-jének 17,2 százalékát termelte meg.

Kelet-Ázsia már most is az Egyesült Államok kulcsfontosságú és egyre növekvő piaca, a szerződés által lefedett piacokra irányuló export 2013-ban az ország teljes kivitelének 44 százalékát adta. A Fehér Ház azt várja a TPP-től, hogy a több mint 18.000 vám, adó és egyéb kereskedelmi akadály eltörlésével olyan előnyökhöz juttassa az Egyesült Államok gazdaságát, amelyek jelentősen javíthatják az amerikai mezőgazdaság és ipar versenyképességét a megállapodás által lefedett térségben. A BBC azt is feszegette, hogy csak két nagyobb gazdasági erővel bíró ország – az Egyesült Államok és Japán, a világ 1. és 3. legnagyobb gazdasága – van jelen ebben a partnerségben, akik elérték, hogy egymás piacait liberalizálják, két nagyon érzékeny ponton, a mezőgazdasági termények és az autóipar területén, ahol kifejezetten sokat számít, hogy kell-e vám és egyéb nem vám jellegű akadályokkal szembesülni az exportnál.

Az egyezmény törvényi szintre emelése az Egyesült Államokban az NPR amerikai közszolgálati rádió szerint leghamarabb jövő februárra, és legkésőbb 2016 decemberére várható. Addig többek között az Egyesült Államok kereskedelmi képviseletének és a kongresszusnak is el kell fogadnia az egyezményt. A washingtoni törvényhozásban a szabad-kereskedelmet általában támogató republikánusok vannak többségben, csakhogy a kongresszusnak nem érdeke, hogy a demokrata párti Obama elnök saját sikereként állítsa be az egyezményt, különösen a jövőre esedékes elnökválasztás közeledte miatt.

A megfigyelők szerint Obama az egyezményre elnöki hagyatéka fontos elemeként tekint és a TPP geopolitikai jelentősége sem elhanyagolható. „Amikor a potenciális vásárlóink 95 százaléka határainkon kívül él, nem hagyhatjuk, hogy Kína írja a globális gazdaság szabályait” – hangsúlyozta Obama. Eközben viszont saját pártjának nagyágyúi – köztük Hillary Clinton elnökjelölt is – a baloldali szavazók kedvében járva élesen bírálják a szerződést, mivel az szerintük hátrányosan érinti az amerikai munkásokat.

A Reuters hírügyökség értékelése szerint Obama abban bízik, hogy a TPP segítségével az Egyesült Államok növelheti saját és mérsékelheti Kína kelet-ázsiai befolyását. Japán kormányfője, Abe Sindzó pedig úgy nyilatkozott, hogy Kínát biztonsági okokból, az egyébként éles területi viták miatt is szeretné a partnerség tagjai között látni, csakhogy Kínának nem áll érdekében a gyors és mély gazdasági liberalizációt kívánó, a szabadkereskedelmi övezet létrehozásán túlmutató szabályokat elfogadnia.

A TPP egy „fejlett” szabadkereskedelmi egyezmény, így túlmutat a vámok lebontásán. Sőt, a partnerségi dokumentum 29 témája közül csupán 5 foglalkozik valóban kereskedelmi ügyekkel. Ehelyett viszont szabályozza az élelmiszerbiztonságot, az internet szabadságát, gyógyszeripart, munkahelyek kiszervezését, sőt a pénzügyi szektort is. Csakhogy sokan nem szeretnék, hogy ezekben az ügyekben bármilyen partnerségi szerződéshez kelljen igazodni saját szabályozásukkal. Olyan társadalmi kezdeményezés is alakult az Egyesült Államokban, amely arra kéri a kongresszust, hogy nemmel szavazzon a TPP-re. Ők azt is sérelmezik, hogy gyakorlatilag zárt ajtók között dolgozták ki az érintett országok a partnerség részleteit, amelyek szerintük veszélyeztetik az amerikai munkahelyeket, béreket, az élelmiszer-biztonságot is.

A PEW amerikai közvélemény-kutató intézet adatai szerint a partnerségnek a legnagyobb társadalmi támogatottsága 89%-kal (a nem politikai ügyekről való szabad véleményformálás fellegvárának számító) Vietnamban van, Peruban is magas, ott a megkérdezettek 70 százaléka szerint lesz ez hasznos az országának. Ugyanakkor a partnerség nagyobb gazdaságaiban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Japánban és Ausztráliában is csupán a megkérdezettek fele, Malajziában pedig csupán 38 százalék támogatja a partnerség megszületését. Az viszont fontos, hogy míg az amerikai válaszadóknak csupán 12 százaléka nem hallott a tárgyalásokról, addig Malajziában ez az arány 31 százalék volt 2015 tavaszán.

Nemcsak a TPP-vel kapcsolatban merültek fel aggályok, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió között tervezett Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséggel (TTIP) kapcsolatban is. Mind a két egyezmény rengeteg más, nem kereskedelmi problémát is érint, és bírálóik emellett nagyobb nyilvánosságot szeretnének az előkészületekkel kapcsolatosan is, mivel jelenleg sem a civilek, sem az újságírók nem férnek hozzá a vitairatokhoz. Míg a TPP a világgazdaság 40 százalékát hivatott tömöríteni a Csendes-óceánon, addig a tervezett TTIP az USA és az EU között a világgazdaság 46 százalékról szól majd. Így leginkább Kína érezheti sarokba szorítva magát jelen helyzetben.